Már csak pár óráig lehet jelentkezni a 2013-as felvételire

Ma éjfélig lehet jelentkezést beadni a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire, egy felvételiző...

  • MTI
stiller
Ma éjfélig lehet jelentkezést beadni a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire, egy felvételiző legfeljebb ötöt jelölhet meg közülük. A szeptemberben induló képzések listája és a jelentkezés tudnivalói a hivatalos kiegészítéssel együtt megtalálhatók a www.felvi.hu honlapon elérhető Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban. Fontos, hogy a felvételizők még a jelentkezés benyújtása előtt olvassák át az aktuális szabályokat, a pontszámítási módszereket és az egyéb, az érvényes jelentkezéshez szükséges tudnivalókat. A 2013-as felvételiről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

Jelentkezni a www.felvi.hu honlap e-felvételi rendszerén keresztül lehet, így egyszerűen és gyorsan adható be a jelentkezés, a csatolandó dokumentumok beérkezése biztosabb, a hibázási lehetőség pedig minimális, mivel nem lehet nem létező szakot megjelölni, illetve a rendszer szűri az informatikailag értelmezhető hibákat. A rendszerben az adatok elmenthetők, így nem szükséges egyszerre minden információt megadni, az űrlapok kitöltése bármikor folytatható. A végleges jelentkezéseket legkésőbb ma kell rögzíteni, majd március 11-éig hitelesíteni.

Akiknek nem áll módjukban elektronikusan jelentkezni, azok a papíralapú jelentkezési lapokat beszerezhetik a képzéseket meghirdető felsőoktatási intézményekben, az Educatio Nonprofit Kft., illetve az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint a kormányhivataloknál (ezek elérhetőségei megtalálhatók a www.felvi.hu-n), ott azonban érdemes előzőleg telefonon érdeklődni a jelentkezési lapok átvételének módjáról.

Egy felvételiző legfeljebb öt képzést jelölhet meg. Ugyanazon intézmény ugyanazon szakának magyar állami ösztöndíjas és önköltséges képzési formája (ha a képzési szint és a munkarend is megegyezik) továbbra is egy jelentkezési helynek számít, függetlenül attól, hogy két külön sorban kell szerepelniük a jelentkezéskor.

A felvételi eljárás alapdíja 9000 forint, ezért összesen három jelentkezési helyet lehet megjelölni. A lehetséges további két hely megjelöléséért egyenként 2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni a jelentkezéskor.

A minimális pontszámnál magasabb ponthatár kizárólag azokon a képzéseken alakulhat ki, ahol a felsőoktatási intézmény által felvehetőnél többen jelentkeznek, ezért a jelentkezők között eredményük, elért pontszámuk alapján rangsorolni kell.

A 2013-as általános felsőoktatási felvételi eljárás során az kerülhet be egyetemre, főiskolára, aki érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre március 1-jéig (azaz ma éjfélig), befizette a felvételi eljárási díjat, megfelelő végzettsége van (pl. alapképzés, osztatlan mesterképzés, felsőoktatási szakképzés esetében legalább érettségi). Feltétel továbbá, hogy alapképzésen, osztatlan mesterképzésen a szabályoknak megfelelően kiszámított pontszáma elérje a jogszabályban meghatározott minimumot, a 240-et, felsőoktatási szakképzésben a 200 pontot, mesterképzésen az 50 pontot, néhány állami ösztöndíjas alapszak esetében pedig ennél magasabb pontszámot.

Az is bekerülhet, aki jelentkezési helyeinek egyikén eléri az intézményi kapacitások alapján - várhatóan 2013. július 24-én - megállapítandó ponthatárt, továbbá aki megfelel az adott szakon meghatározott egyéb feltételeknek (például egyes szakokon orvosi alkalmasság, egyéb előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése).

A pontszámítás az alapképzéseken, az osztatlan képzéseken és a felsőoktatási szakképzéseken 500 pontos rendszerben történik, vagyis a tanulmányi és az érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpont kapható. Mesterképzéseken a jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek. A pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a www.felvi.hu Egyetemek, főiskolák menüpontban, a meghirdetett képzések mellett.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.