A kormány milliárdos támogatása és a folyamatos bővítések ellenére is egyre kevesebb hallgató jelentkezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, ahol most csökkentették az államilag finanszírozott helyek számát is.
Megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a 2016-os felvételi időszakában összesen 1802 államilag finanszírozott hallgatót vehet fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a kormány határozata szerint. Az előző eljárásban a lehetséges 2531 helyre összesen 1859 hallgatót vettek fel, akik közül 1547-en jutottak be állami ösztöndíjasként. Az NKE sem töltötte fel az előre megadott kapacitásszámát, csak a 73 százalékát, az államis helyek feltöltöttsége 84 százalékos volt. Tegnap derültek ki, mely szakokon lesz központi ponthatár, a listát itt találjátok.
Arról az Eduline is többször beszámolt, hogy a közszolgálati egyetem számos fontos privilégiumot kapott a kormánytól, olyan versenyelőnyhöz juttatva, ami már a szakmai berkekben is felháborodáshoz vezetett. Júniusban jelentették be, hogy más felsőoktatási intézményektől eltérően a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet nem kötik a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz, így akár indíthat olyan szakokat is, amelyeket a bizottság máshol nem engedélyez. Szintén júniusban robbant a bomba, hogy csak ezen az egyetemen indíthatnak ezentúl államtudományi képzést. Ezt már nem tudta elfogadni az Állami- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiuma sem, akik követelték, hogy vonják vissza a rendelkezést. A döntés miatt a Magyar Tudományos Akadémia tagjai is bojkottálták az NKE-t, még új üléshelyet is keresniük kellett, mert a tudósok nem voltak hajlandóak bemenni a közszolgálati egyetem épületébe.
A számos kedvezmény mellett a kormány nem kevés pénzt is beleölt az egyetembe, egyes számítások szerint öt év alatt legalább 80 milliárdot kaphatott a kormánytól az NKE, ami az éves felsőoktatási költségvetés fele.
A pénz és a támogatás sem hozta meg azonban a jelentkezők kedvét, mert egyre kevesebben jelentkeznek. Tavaly már 9 százalékos volt az esés, a 2013-as csúcshoz képest azonban ez már 19 százalék. A csökkenő tendenciát érzékelhette a kormány is, ugyanis idén már nemhogy nő, hanem csökken a kapacitásszám – tehát az, hogy hány hallgatót vehetnek fel. A Magyar Közlöny szerint 2522 a 2016-os eljárásban felvehető hallgatók száma, és már csak a 71 százalékuknak biztosít állami támogatást a kormány.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
