Hiába a milliárdos támogatás? Kevesebb hallgatót vehet fel a közszolgálati egyetem

A kormány milliárdos támogatása és a folyamatos bővítések ellenére is egyre kevesebb hallgató jelentkezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, ahol most csökkentették az államilag finanszírozott helyek számát is.

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a 2016-os felvételi időszakában összesen 1802 államilag finanszírozott hallgatót vehet fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a kormány határozata szerint. Az előző eljárásban a lehetséges 2531 helyre összesen 1859 hallgatót vettek fel, akik közül 1547-en jutottak be állami ösztöndíjasként. Az NKE sem töltötte fel az előre megadott kapacitásszámát, csak a 73 százalékát, az államis helyek feltöltöttsége 84 százalékos volt. Tegnap derültek ki, mely szakokon lesz központi ponthatár, a listát itt találjátok.

Arról az Eduline is többször beszámolt, hogy a közszolgálati egyetem számos fontos privilégiumot kapott a kormánytól, olyan versenyelőnyhöz juttatva, ami már a szakmai berkekben is felháborodáshoz vezetett. Júniusban jelentették be, hogy más felsőoktatási intézményektől eltérően a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet nem kötik a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz, így akár indíthat olyan szakokat is, amelyeket a bizottság máshol nem engedélyez. Szintén júniusban robbant a bomba, hogy csak ezen az egyetemen indíthatnak ezentúl államtudományi képzést. Ezt már nem tudta elfogadni az Állami- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiuma sem, akik követelték, hogy vonják vissza a rendelkezést. A döntés miatt a Magyar Tudományos Akadémia tagjai is bojkottálták az NKE-t, még új üléshelyet is keresniük kellett, mert a tudósok nem voltak hajlandóak bemenni a közszolgálati egyetem épületébe.

A számos kedvezmény mellett a kormány nem kevés pénzt is beleölt az egyetembe, egyes számítások szerint öt év alatt legalább 80 milliárdot kaphatott a kormánytól az NKE, ami az éves felsőoktatási költségvetés fele.

A pénz és a támogatás sem hozta meg azonban a jelentkezők kedvét, mert egyre kevesebben jelentkeznek. Tavaly már 9 százalékos volt az esés, a 2013-as csúcshoz képest azonban ez már 19 százalék. A csökkenő tendenciát érzékelhette a kormány is, ugyanis idén már nemhogy nő, hanem csökken a kapacitásszám – tehát az, hogy hány hallgatót vehetnek fel. A Magyar Közlöny szerint 2522 a 2016-os eljárásban felvehető hallgatók száma, és már csak a 71 százalékuknak biztosít állami támogatást a kormány.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.