470 - legalább ennyi pontot kell összegyűjteniük azoknak a felvételizőknek, akik szeptemberben államilag...
470 - legalább ennyi pontot kell összegyűjteniük azoknak a felvételizőknek, akik szeptemberben államilag finanszírozott formában szeretnék elkezdeni a kommunikáció és médiatudomány alapszakot. Balog Zoltán erőforrás-miniszter hétfő délután jelentette be: a HÖOK-kal való megállapodás alapján azon a tizenhat szakon is lesznek állami ösztöndíjas helyek, amelyeken a kormány korábbi tervei alapján csak önköltséges formában lehetett volna tanulni.
A tárcavezető már múlt héten bejelentette, hogy ezeken a szakokon magas ponthatárokat húznak majd, a kommunikáció szakra jelentkezőket azonban kellemetlen meglepetés érte: a központilag meghatározott 470 pont magasabb, mint akármelyik 2012-es ponthatár ezen a képzésen - igaz, a minisztérium tájékoztatása szerint a ponthatárok még változhatnak.
Tavaly a legtöbb pont a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs képzéséhez kellett, ott 454-nél húzták meg az alsó limitet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 449, a Debreceni Egyetemen 432, a Szegedi Tudományegyetemen 435, a Pécsi Tudományegyetemen 431, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig 449 volt a 2012-es ponthatár. Milyenek lesznek a 2013-as ponthatárok a többi szakon? A listát itt nézhetitek meg.
Több mint ötezren járnak rosszul
A kommunikáció és médiatudomány tavaly is bekerült a tíz legnépszerűbb alapszak közé, több mint ötezer diák jelölte meg a jelentkezési lapján ezt a képzést, közülük kétezren első helyre sorolták a szakot.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
