Ponthatárok 2013: lehetetlen lesz bejutni kommunikáció szakra

470 - legalább ennyi pontot kell összegyűjteniük azoknak a felvételizőknek, akik szeptemberben államilag...

  • Eduline
Fazekas István

470 - legalább ennyi pontot kell összegyűjteniük azoknak a felvételizőknek, akik szeptemberben államilag finanszírozott formában szeretnék elkezdeni a kommunikáció és médiatudomány alapszakot. Balog Zoltán erőforrás-miniszter hétfő délután jelentette be: a HÖOK-kal való megállapodás alapján azon a tizenhat szakon is lesznek állami ösztöndíjas helyek, amelyeken a kormány korábbi tervei alapján csak önköltséges formában lehetett volna tanulni.

A tárcavezető már múlt héten bejelentette, hogy ezeken a szakokon magas ponthatárokat húznak majd, a kommunikáció szakra jelentkezőket azonban kellemetlen meglepetés érte: a központilag meghatározott 470 pont magasabb, mint akármelyik 2012-es ponthatár ezen a képzésen - igaz, a minisztérium tájékoztatása szerint a ponthatárok még változhatnak.

Tavaly a legtöbb pont a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs képzéséhez kellett, ott 454-nél húzták meg az alsó limitet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 449, a Debreceni Egyetemen 432, a Szegedi Tudományegyetemen 435, a Pécsi Tudományegyetemen 431, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig 449 volt a 2012-es ponthatár. Milyenek lesznek a 2013-as ponthatárok a többi szakon? A listát itt nézhetitek meg.

Több mint ötezren járnak rosszul

A kommunikáció és médiatudomány tavaly is bekerült a tíz legnépszerűbb alapszak közé, több mint ötezer diák jelölte meg a jelentkezési lapján ezt a képzést, közülük kétezren első helyre sorolták a szakot.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.