Készüljetek, nehezebb lesz a felvételi

Nem lesz könnyű dolga azoknak, akik 2017-ben akarnak felvételizni. A legtöbb szakra már kötelező legalább egy emelt szintű érettségi, de van, ahova kettő is kell. Az igazi nehézség 2020-ban jöhet, amikor már nem lesz olyan alap- és osztatlan képzés, ahol legalább egy tantárgyból ne követelnék meg a magasabb szintű érettségi teljesítését, sőt a középfokú nyelvvizsga is kötelező lesz.

  • Eduline
Shutterstock

Közzétette a 2017-es felsőoktatási felvételi követelményeit az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Arról már beszámoltunk, hogy számos szakot törölnek, de más változások is várnak a felvételizőkre. A jelentkezőknek ugyanis nem lesz könnyű dolguk, a legtöbb szakra már kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségi, de van, ahova kettő kell majd. Azt, hogy a 2016-os felvételin milyen szakokhoz kötelező, itt találjátok.

Az agrárképzésben az állatorvosi szakhoz egyszerre két emelt szintű érettségi kell, biológiából és kémiából. Az erdőmérnöki képzéshez is nehezített vizsga kell.

A bölcsészettudományi képzések közül minden szakon kötelező lesz az emelt szintű érettségi.

A gazdaságtudományok képzési területen alkalmazott közgazdaságtan és a gazdaság - és pénzügy- matematikai elemzés szakon matematika emelt szintű érettségi kötelező.

Az informatika képzési területen a matematika érettségi kötelező, ám az emelt szint már nem, és a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen is elég csak a középszintű vizsga, ahogy a pedagógusképzés képzési területen is.

A jogászoknak egy emelt szintű érettségi kötelező, történelemből, magyarból vagy egy nyelvből. Műszaki képzési területen belül az építészmérnökire egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni, amely lehet matematika, fizika, vagy építészeti és építési alapismeretek. De az energetikai mérnöki és az építészmérnöki szakra is kell egy emelt, ami lehet a matek vagy a fizika.

Orvos- és egészségtudomány képzési területen két emelt szintű érettségi szükséges. A biológia kötelező, és a fizika vagy a kémia között lehet választani.

A sporttudomány képzési területen csak a testnevelő-edző szakra kell emelt szintű testnevelésből.

Társadalomtudomány képzési területen két érettségi tárgyat kell választani, egyet emelt szinten. Választható érettségi vizsgatárgyak: egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy magyar nyelv és irodalom vagy matematika vagy társadalomismeret vagy történelem.

A természettudomány képzési területen csak a matematika szakhoz kell emelt szintű, amely lehet biológia vagy fizika vagy földrajz vagy kémia vagy matematika.

Emelt szinten teljesített érettségiért egyébként összesen 100, tárgyanként 50 többletpont jár, de csak akkor, ha minimum 45 százalékosra sikerül, illetve ha az adott tantárgyat legalább választható vizsgatárgyként előírták a megjelölt szakon.

Az igazi feketeleves 2020-tól várható, amikor már egyáltalán nem lesz olyan alap- és osztatlan képzés, ahol legalább egy tantárgyból ne követelnék meg a magasabb szintű érettségi teljesítését, sőt a középfokú nyelvvizsga is kötelező lesz.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.