Nem lesz könnyű dolga azoknak, akik 2017-ben akarnak felvételizni. A legtöbb szakra már kötelező legalább egy emelt szintű érettségi, de van, ahova kettő is kell. Az igazi nehézség 2020-ban jöhet, amikor már nem lesz olyan alap- és osztatlan képzés, ahol legalább egy tantárgyból ne követelnék meg a magasabb szintű érettségi teljesítését, sőt a középfokú nyelvvizsga is kötelező lesz.
Közzétette a 2017-es felsőoktatási felvételi követelményeit az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Arról már beszámoltunk, hogy számos szakot törölnek, de más változások is várnak a felvételizőkre. A jelentkezőknek ugyanis nem lesz könnyű dolguk, a legtöbb szakra már kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségi, de van, ahova kettő kell majd. Azt, hogy a 2016-os felvételin milyen szakokhoz kötelező, itt találjátok.
Az agrárképzésben az állatorvosi szakhoz egyszerre két emelt szintű érettségi kell, biológiából és kémiából. Az erdőmérnöki képzéshez is nehezített vizsga kell.
A bölcsészettudományi képzések közül minden szakon kötelező lesz az emelt szintű érettségi.
A gazdaságtudományok képzési területen alkalmazott közgazdaságtan és a gazdaság - és pénzügy- matematikai elemzés szakon matematika emelt szintű érettségi kötelező.
Az informatika képzési területen a matematika érettségi kötelező, ám az emelt szint már nem, és a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen is elég csak a középszintű vizsga, ahogy a pedagógusképzés képzési területen is.
A jogászoknak egy emelt szintű érettségi kötelező, történelemből, magyarból vagy egy nyelvből. Műszaki képzési területen belül az építészmérnökire egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni, amely lehet matematika, fizika, vagy építészeti és építési alapismeretek. De az energetikai mérnöki és az építészmérnöki szakra is kell egy emelt, ami lehet a matek vagy a fizika.
Orvos- és egészségtudomány képzési területen két emelt szintű érettségi szükséges. A biológia kötelező, és a fizika vagy a kémia között lehet választani.
A sporttudomány képzési területen csak a testnevelő-edző szakra kell emelt szintű testnevelésből.
Társadalomtudomány képzési területen két érettségi tárgyat kell választani, egyet emelt szinten. Választható érettségi vizsgatárgyak: egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy magyar nyelv és irodalom vagy matematika vagy társadalomismeret vagy történelem.
A természettudomány képzési területen csak a matematika szakhoz kell emelt szintű, amely lehet biológia vagy fizika vagy földrajz vagy kémia vagy matematika.
Emelt szinten teljesített érettségiért egyébként összesen 100, tárgyanként 50 többletpont jár, de csak akkor, ha minimum 45 százalékosra sikerül, illetve ha az adott tantárgyat legalább választható vizsgatárgyként előírták a megjelölt szakon.
Az igazi feketeleves 2020-tól várható, amikor már egyáltalán nem lesz olyan alap- és osztatlan képzés, ahol legalább egy tantárgyból ne követelnék meg a magasabb szintű érettségi teljesítését, sőt a középfokú nyelvvizsga is kötelező lesz.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
