Csütörtökön mindenki megtudja, felvették-e egyetemre, főiskolára

Várhatóan csütörtökön hirdetik ki a februárban induló felsőoktatási képzések felvételi ponthatárait - közölte az...

  • Eduline
Stiller Ákos

Várhatóan csütörtökön hirdetik ki a februárban induló felsőoktatási képzések felvételi ponthatárait - közölte az Oktatási Hivatal és az Educatio kft. kedden. Közleményük szerint a felvételizők az e-felvételi felületén is megtekinthetik az általuk megjelölt szakok ponthatárait és elért pontszámukat. Azok, akik megadták mobiltelefonszámukat, SMS-ben is értesítést kapnak eredményükről.

Az Oktatási Hivatal a ponthatárok meghatározása után minden jelentkező esetében besorolási határozatot hoz, amelyből kiderül, hogy a felvételiző az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, az adott meghirdetésen mennyi a ponthatár, valamint hogy besorolták-e valamelyik jelentkezésére, és ha igen, melyikre. 

Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg, a jelentkezőt csak egy helyre veszik fel: arra a képzésre, amelyben az általa felállított sorrend alapján először éri el a megállapított ponthatárt. A határozat tartalmazza majd a döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségét és határidejét is.

A besorolási határozat kizárólag az e-felvételi felületén lesz megtekinthető és pdf-formátumban is nyomtatható a felvételizők számára, postán nem küldik meg a jelentkezőknek - írták. 

A februári keresztféléves képzésekre 5729-en jelentkeztek. Az elsőhelyes jelentkezéseket nézve közülük 4863-an mesterképzéseket céloztak meg, 667-en alapképzésre, 140-en felsőoktatási szakképzésre 59-en pedig osztatlan mesterképzésre jelentkeztek első helyen. Szintén az elsőhelyes jelentkezések alapján 4624-en jelöltek meg állami ösztöndíjas képzéseket. A keresztféléves felvételi legnépszerűbb képzéseiről és intézményeiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu