Ötvenezres nagyságrendben hozott gyerekeket elképzelhetetlen helyzetbe az oktatásirányítás az arrogáns, hozzá nem...
Ötvenezres nagyságrendben hozott gyerekeket elképzelhetetlen helyzetbe az oktatásirányítás az arrogáns, hozzá nem értő, érdektelen, "csakazértsem!" hozzáállásával - íyg kezdi a Civil Közoktatási Platform a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményét.
Természetesen a szakgimnazisták érettségijét érintő változásokról van szó. Mint írják,
Annak ellenére, hogy a Civil Közoktatási Platform szakemberei már bő egy éve jelezték, hogy e területen súlyos problémák adódhatnak a kormányzat felelőtlen mulasztásai miatt, semmiféle korrekció nem történt az oktatásirányítás részéről, most is csupán annyi reakció érkezik részükről, hogy nem érzékelnek problémát, tehát nincs mit kezelni.
A közlemény szerint még lehetne változtatni azon, hogy kötelező a szakgimisek számára ötödik érettségi tárgyként szakmai tárgyat választani, holott sokan már nem azon a területen képzelik el a jövőjüket, illetve a vizsgák részletes követelményeit is csak tavaly év végén ismerhették meg.
A CKP azt írja, tegnap találkoztak Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszterrel, és jelezték, legkésőbb hó végéig van lehetőség a korrekcióra.
| Mit szeretnének a tiltakozók? |
Szeretnék elérni, hogy az ötödik érettségi tárgyat szabadon lehessen megválasztani, ne emeljék a nyelvi érettségi szintjét, az SNI-s tanulók a szakmai vizsgán is kapják meg a könnyítéseket. |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
