Ötvenezres nagyságrendben hozott gyerekeket elképzelhetetlen helyzetbe az oktatásirányítás az arrogáns, hozzá nem...
Ötvenezres nagyságrendben hozott gyerekeket elképzelhetetlen helyzetbe az oktatásirányítás az arrogáns, hozzá nem értő, érdektelen, "csakazértsem!" hozzáállásával - íyg kezdi a Civil Közoktatási Platform a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményét.
Természetesen a szakgimnazisták érettségijét érintő változásokról van szó. Mint írják,
Annak ellenére, hogy a Civil Közoktatási Platform szakemberei már bő egy éve jelezték, hogy e területen súlyos problémák adódhatnak a kormányzat felelőtlen mulasztásai miatt, semmiféle korrekció nem történt az oktatásirányítás részéről, most is csupán annyi reakció érkezik részükről, hogy nem érzékelnek problémát, tehát nincs mit kezelni.
A közlemény szerint még lehetne változtatni azon, hogy kötelező a szakgimisek számára ötödik érettségi tárgyként szakmai tárgyat választani, holott sokan már nem azon a területen képzelik el a jövőjüket, illetve a vizsgák részletes követelményeit is csak tavaly év végén ismerhették meg.
A CKP azt írja, tegnap találkoztak Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszterrel, és jelezték, legkésőbb hó végéig van lehetőség a korrekcióra.
| Mit szeretnének a tiltakozók? |
Szeretnék elérni, hogy az ötödik érettségi tárgyat szabadon lehessen megválasztani, ne emeljék a nyelvi érettségi szintjét, az SNI-s tanulók a szakmai vizsgán is kapják meg a könnyítéseket. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
