Jövő héten ismét a kormány elé kerülhetnek a 2013-as felsőoktatási keretszámok.
Első körben a kormány szerdán tárgyalt a keretszámokról, akkor nem született meg a végső döntés. Az MTI birtokába került, november 20-ai dátumú Emmi-előterjesztés szerint a kormány összesen 53 640-ben állapítaná meg a 2013-ban a felsőoktatásba felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát.
Felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben 31 340 - valamint részösztöndíjjal 5 ezer -, mesterképzésben 16 ezer, doktori képzésben 1300 hallgató kezdhetné meg jövőre felsőfokú tanulmányait. A jogi és gazdasági képzéseken egyetlen állami ösztöndíjas hely sem lesz - erről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az előterjesztés szerint továbbra is prioritás a műszaki, a természettudományi, az informatikai, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területek állami ösztöndíjas keretszámainak kiemelt biztosítása. A kormány ezen belül 4 ezer fős külön keretet biztosít a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, illetve gyesben, gyedben részesülő jelentkezők számára.
A javaslat - amely képzési területekre bontott keretszámokat tartalmaz - azt rögzíti, hogy a felsőoktatási szakképzésben 2350, az alapképzésben 24 780 hallgató kezdhetné meg teljes támogatás mellett tanulmányait.
Az agrárterületen 1500, a bölcsészterületen 2000 hallgató kapna teljes ösztöndíjat. A gazdaságtudományi és jogi területen nem lenne teljes állami ösztöndíjas támogatás, az informatikai területen 3430, a műszakin területen 8800, az orvosi és egészségügyi területen 2850, a pedagógusképzésben 1550, a sporttudományok területén 550, a társadalomtudományok területén 770, a természettudományok területén 2715, a művészeti képzésben 615 a teljes állami támogatású keretszám. A művészetközvetítés elnevezésű területen szintén nem lenne teljes állami ösztöndíj. A határon túli kihelyezett képzések keretszáma 400 lenne.
Az előterjesztés azt tartalmazza, hogy a 2013. évi felvételi eljárásokban az állami ösztöndíjas keretszámok meghatározásakor a Széll Kálmán Terv által összes keretként megállapított 35 ezer fős felsőoktatási szakképzési, alapképzési, osztatlan képzési keretszámból indultak ki. Ez a tavalyi évi (csaknem 38 ezer állami ösztöndíjas és 5500 állami részösztöndíjas) kerethez képest összesen mintegy 7 ezres keretszámcsökkenést jelent.
Felsőoktatási szakképzés: tovább csökken a helyek száma
A felsőoktatási szakképzés keretét, a korábbi években felvételt nyert létszámok alapján - az új képzési forma megjelenésére tekintettel -, becsléssel 2500 főben határoznák meg. E keretszám a képzés jellegéből adódóan a gyakorlatorientált, elsősorban műszaki, informatikai, gazdasági területeken biztosít felsőoktatási helyeket, rövid képzési idejével gyors, munkaerő-piaci szempontból releváns tudást biztosít. Mindezért a keretszám jelentős csökkentését nem tartják indokoltnak - olvasható a javaslatban. Mi az a felsőoktatási szakképzés, és miben különbözik a felsőfokú szakképzéstől? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az alapképzés esetében a műszaki, az informatikai, az agrár-, az orvos- és egészségtudományi, a sporttudományi, valamint a pedagógusképzési területek keretszámainak arányát növelték az előző évihez képest, figyelemmel az adott képzési területen levő intézményi kínálat, valamint a jelentkezések számának várható korlátaira. Változatlanok az arányai az informatikai és az agrár képzési területek keretszámainak.
Alapképzésben a javaslat szerint arányaiban kis mértékben csökkent a természettudomány képzési terület keretszámának aránya, mert a jelentkezések korábbi években tapasztalt alacsony száma ezt indokolta. Ezen a területen az intézményeknek nem sikerült feltölteniük létszámokat, továbbá az osztatlan tanárképzés bevezetése miatt további csökkentés volt indokolt.
A bölcsészettudomány és a társadalomtudomány képzési területek összes keretszámból való részesedésének aránya egyrészt a nemzetstratégiai prioritások miatt, másrészt a bölcsészettudományok terén a tanárképzés osztatlan képzési formában való elindulásának köszönhetően nem növekedett, illetve kis mértékben csökkent. Az osztatlan tanárképzési forma várhatóan a bölcsészettudományi terület diszciplináris jelentkezőszámát fogja a legnagyobb mértékben csökkenteni - írták.
Mester- és osztatlan képzések
Az osztatlan képzések terén a legnagyobb változást az eredményezi, hogy a bevezetendő osztatlan tanárképzésnek 1550-es ösztöndíjas keretet határoztak meg. Ez a kifutó rendszerű bolognai típusú tanári mesterszak részére a mesterképzésben biztosítandó keret mellett a pedagógus-utánpótlás biztosítása érdekében kiemelt fontosságú. Az orvosképzési keretszám ugyan nominálisan csökkent az előző évhez képest (1800-ról 1650-re), de relatív értelemben részaránya növekedett a többi képzési területhez képest.
A mesterképzési keretszámot az előterjesztésben a 2012. évi 19 600-ról 16 ezerre javasolják csökkenteni, ezzel követve az előző három év alapképzésre felvett létszámátlagának csökkenését. A felsőoktatási képzések közül a doktori képzésben javasolják a 2012. évi keretszám, azaz az 1300 fős keret megtartását, melyből 430 a humán tudományoké, 870 pedig az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a természettudományok és a művészetek tudományterületeké.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
