Ilyen lesz a pontszámítás a 2016-os felvételin: marad a duplázás

Megmarad a pontduplázás lehetősége a 2016-os felvételin?

  • Eduline
Shutterstock

Jövőre szeretnék felvételizni. De nem tudom, hogyan változik a felvételi rendszer, 2016-ban is lehet pontot duplázni?

Az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők maximum 500 pontot szerezhetnek. 200-200 pont jár a tanulmányi, illetve az érettségi eredményekért, emellett 100 többletpontot kaphattok.

Továbbra is kétféle módszerrel számíthatjátok ki az összpontszámotokat: vagy összeadjátok a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megduplázzátok az érettségi pontokat. Ehhez kell hozzáadni az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, OKJ-s szakképesítésért, versenyeredményért kapott többletpontokat.

Az egy jó hír, hogy nem fogják tovább emelni a minimumponthatárokat, marad a 280 az alapszakokra és osztatlan képzésekre és 260 a felsőoktatási szakképzésre.

A 2015-ös ponthatárokat itt találjátok. Hamarosan az is kiderül, mely szakokon lesz központi ponthatár. Erről részleteket itt találtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.