Kötelező-e az emelt szintű vagy a nyelvvizsga a 2016-os felvételin? Mi a helyzet a kompetenciateszttel? Milyen intézményekben tanulhattok majd? Bár a jövő évi felvételi csak néhány hónap múlva startol, összegyűjtöttük az újdonságokat, hogy ne érjen titeket meglepetés.
Több népszerű szak megszűnik
Hatvan alap-, osztatlan és mesterképzés 2016-ban már biztosan nem indul, de lesznek új szakok, több képzés pedig átalakul. A felsőoktatásban szerezhető képesítések 2016/2017-es tanévre érvényes jegyzékét júniusban hozták nyilvánosságra.
Az alapszakok közül huszonegy szűnik meg, köztük az andragógia és a kulturális antropológia - az utóbbi elkaszálása nemzetközi tiltakozást váltott ki. A teljes listát itt találjátok. Két osztatlan és harminchét mesterszaknak, köztük a nyelvtudományi MA-képzésnek is lőttek: az összeset itt nézhetitek meg.
Összeolvadnak, átalakulnak az egyetemek
Több karát is elveszítené a Nyugat-magyarországi Egyetem a kormány által tervezett változtatások értelmében, amelyeket nemrég Palkovics László felsőoktatási államtitkár ismertetett. A soproni erdőmérnöki kar, illetve a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ önállóvá válna, a mosonmagyaróvári mezőgazdasági és élelmiszeripari kar, valamint a győri Apáczai Csere János kar pedig a győri Széchenyi István Egyetem részeként működne tovább.
Az állatorvosi kar kiválna a Szent István Egyetemből, és önálló egyetemként működhet tovább. A Budapesti Corvinus Egyetem kertészeti és élelmiszeripari kara viszont a SZIE-hez kerülne. Összevonnák a szolnoki és a kecskeméti főiskolát, illetve a a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolát és az egri Eszterházy Károly Főiskolát. Az átalakításokról a végleges döntés augusztus végén születik meg.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola nevet vált, Budapesti Metropolitan Főiskola lesz.
Egy új felsőoktatási intézménytípus is születik az egyetemek és főiskolák mellett: az alkalmazott tudományok egyeteme. 6-8 városban pedig úgynevezett közösségi képzőközpontok jöhetnek létre, amelyekben már akkreditált intézmények folytathatnak kihelyezett képzést, ha a helyi közösség ezt igényli. Palkovics László példaként említette Salgótarjánt, Ózdot és Kisvárdát.
Tovább emelkedik a minimumponthatár
Az alap- és osztatlan szakokon legalább 300, a felsőoktatási szakképzéseken legalább 260 pontot kell elérniük a felvételizőknek 2016-ban: akinek ennél kevesebb pontja lesz, állami ösztöndíjas és önköltséges helyre sem kerülhet be. Az alap- és osztatlan szakokon a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni, a felsőoktatási szakképzéseken viszont csak az emelt szintűért kapott pontokat lehet beszámítani.
A jövő évi keresztféléves felvételire még a jelenlegi minimális ponthatárok - 280, illetve 240 pont - vonatkoznak majd. Egyelőre úgy néz ki, hogy 2016 után nem emelkedik tovább a limit. Fontos, hogy a minimumponthatár elérése még nem elég az állami ösztöndíjas helyhez, a központi ponthatáros szakokon pedig eleve jóval magasabbról indul a ponthatárhúzás. Részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Sok szakon kötelező az emelt szintű érettségi
A bölcsészet- és társadalomtudományi alapszakokra, illetve a jogászképzésre jelentkezőknek egy, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakokra felvételizőknek viszont két emelt szintű érettségit kell tenniük. A részleteket és a teljes listát itt találjátok.
Nincs mesterképzés nyelvvizsga nélkül
2016-tól már csak az kerülhet be mesterképzésre, akinek van középfokú (B2-es szintű), komplex nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű papírja. Sok alapképzésben már most is követelmény a nyelvtudás a diploma megszerzéséhez, így a szigorítással elsősorban azok járnak majd rosszul, akik még akkor végezték el a főiskolát vagy az egyetemet, amikor még ez nem volt feltétel. 2020-tól viszont az alap- és osztatlan szakokhoz is kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga. Kiszámoltuk: 34 ezerrel kevesebben kezdhették volna el az alap- vagy osztatlan képzést 2014-ben, ha már akkor kötelező lett volna a nyelvvizsga.
Minden gólyának kompetenciatesztet kell írnia
2016-tól minden elsőéves egyetemistának és főiskolásnak kompetenciatesztet kell írnia a képzés elején, illetve végén - ezzel mérik fel, mennyit tett hozzá az oktatás a tudásukhoz.
Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat
Az eddigi 30 helyett 36 kreditet kell szerezni két félév alatt ahhoz, hogy ne soroljanak át automatikusan önköltséges képzésre. A szabály először a 2015/2016-os tanévre vonatkozik: azoknak, akik a szeptemberben kezdődő őszi, illetve az azt követő tavaszi szemeszterben nem gyűjtenek össze legalább ennyi kreditet, a következő évben már fizetniük kell. A részleteket itt olvashatjátok.
Kötelező önkénteskedni az érettségihez
2016-ban érettségizik az első olyan évfolyam, amelynek már kötelező az ötven óra közösségi szolgálat az érettségihez - igaz, ők mostanra valószínűleg már túlvannak ezen. A szolgálatot az iskolának kell megszerveznie, elsősorban a szorgalmi időszakban, de ha az intézmény engedélyezi, a nyári szünetben végzett tevékenység is beszámítható.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése, az óvodai nevelőket érintő kérdések, a digitális adminisztráció és az extrém időjárási helyzetek kezelése is.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
A Momentum Mozgalom egy diákoknak szánt állami lakásügynökség létrehozását kezdeményezné a Tisza-kormánynál, amely közvetítőként lépne be a hallgatók és a lakástulajdonosok közé, hogy a hallgatók akár 30 százalékkal olcsóbb albérletekhez juthassanak, biztosítva legyen számukra a kauciómentes lakásbérlés és az ingyenes közjegyzői hitelesítés is.
