Ilyen volt a hangulat az idei ponthatárhúzó bulin
Túry Gergely
Több népszerű szak megszűnik
Hatvan alap-, osztatlan és mesterképzés 2016-ban már biztosan nem indul, de lesznek új szakok, több képzés pedig átalakul. A felsőoktatásban szerezhető képesítések 2016/2017-es tanévre érvényes jegyzékét júniusban hozták nyilvánosságra.
Az alapszakok közül huszonegy szűnik meg, köztük az andragógia és a kulturális antropológia - az utóbbi elkaszálása nemzetközi tiltakozást váltott ki. A teljes listát itt találjátok. Két osztatlan és harminchét mesterszaknak, köztük a nyelvtudományi MA-képzésnek is lőttek: az összeset itt nézhetitek meg.
Összeolvadnak, átalakulnak az egyetemek
Több karát is elveszítené a Nyugat-magyarországi Egyetem a kormány által tervezett változtatások értelmében, amelyeket nemrég Palkovics László felsőoktatási államtitkár ismertetett. A soproni erdőmérnöki kar, illetve a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ önállóvá válna, a mosonmagyaróvári mezőgazdasági és élelmiszeripari kar, valamint a győri Apáczai Csere János kar pedig a győri Széchenyi István Egyetem részeként működne tovább.
Az állatorvosi kar kiválna a Szent István Egyetemből, és önálló egyetemként működhet tovább. A Budapesti Corvinus Egyetem kertészeti és élelmiszeripari kara viszont a SZIE-hez kerülne. Összevonnák a szolnoki és a kecskeméti főiskolát, illetve a a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolát és az egri Eszterházy Károly Főiskolát. Az átalakításokról a végleges döntés augusztus végén születik meg.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola nevet vált, Budapesti Metropolitan Főiskola lesz.
Egy új felsőoktatási intézménytípus is születik az egyetemek és főiskolák mellett: az alkalmazott tudományok egyeteme. 6-8 városban pedig úgynevezett közösségi képzőközpontok jöhetnek létre, amelyekben már akkreditált intézmények folytathatnak kihelyezett képzést, ha a helyi közösség ezt igényli. Palkovics László példaként említette Salgótarjánt, Ózdot és Kisvárdát.
Tovább emelkedik a minimumponthatár
Az alap- és osztatlan szakokon legalább 300, a felsőoktatási szakképzéseken legalább 260 pontot kell elérniük a felvételizőknek 2016-ban: akinek ennél kevesebb pontja lesz, állami ösztöndíjas és önköltséges helyre sem kerülhet be. Az alap- és osztatlan szakokon a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni, a felsőoktatási szakképzéseken viszont csak az emelt szintűért kapott pontokat lehet beszámítani.
A jövő évi keresztféléves felvételire még a jelenlegi minimális ponthatárok - 280, illetve 240 pont - vonatkoznak majd. Egyelőre úgy néz ki, hogy 2016 után nem emelkedik tovább a limit. Fontos, hogy a minimumponthatár elérése még nem elég az állami ösztöndíjas helyhez, a központi ponthatáros szakokon pedig eleve jóval magasabbról indul a ponthatárhúzás. Részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Sok szakon kötelező az emelt szintű érettségi
A bölcsészet- és társadalomtudományi alapszakokra, illetve a jogászképzésre jelentkezőknek egy, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakokra felvételizőknek viszont két emelt szintű érettségit kell tenniük. A részleteket és a teljes listát itt találjátok.
Nincs mesterképzés nyelvvizsga nélkül
2016-tól már csak az kerülhet be mesterképzésre, akinek van középfokú (B2-es szintű), komplex nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű papírja. Sok alapképzésben már most is követelmény a nyelvtudás a diploma megszerzéséhez, így a szigorítással elsősorban azok járnak majd rosszul, akik még akkor végezték el a főiskolát vagy az egyetemet, amikor még ez nem volt feltétel. 2020-tól viszont az alap- és osztatlan szakokhoz is kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga. Kiszámoltuk: 34 ezerrel kevesebben kezdhették volna el az alap- vagy osztatlan képzést 2014-ben, ha már akkor kötelező lett volna a nyelvvizsga.
Minden gólyának kompetenciatesztet kell írnia
2016-tól minden elsőéves egyetemistának és főiskolásnak kompetenciatesztet kell írnia a képzés elején, illetve végén - ezzel mérik fel, mennyit tett hozzá az oktatás a tudásukhoz.
Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat
Az eddigi 30 helyett 36 kreditet kell szerezni két félév alatt ahhoz, hogy ne soroljanak át automatikusan önköltséges képzésre. A szabály először a 2015/2016-os tanévre vonatkozik: azoknak, akik a szeptemberben kezdődő őszi, illetve az azt követő tavaszi szemeszterben nem gyűjtenek össze legalább ennyi kreditet, a következő évben már fizetniük kell. A részleteket itt olvashatjátok.
A hallgatói nyilatkozatról, amelyet az állami ösztöndíjasoknak kell aláírniuk a beiratkozáskor, itt találjátok összefoglalónkat.
Kötelező önkénteskedni az érettségihez
2016-ban érettségizik az első olyan évfolyam, amelynek már kötelező az ötven óra közösségi szolgálat az érettségihez - igaz, ők mostanra valószínűleg már túlvannak ezen. A szolgálatot az iskolának kell megszerveznie, elsősorban a szorgalmi időszakban, de ha az intézmény engedélyezi, a nyári szünetben végzett tevékenység is beszámítható.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
