Október 15-én megkezdődött a 2013-as keresztféléves felvételi, november 15-ig lehet jelentkezni az egyetemek és főiskolák által meghirdetett szakokra. Hogyan kell kiszámítani a felvételi összpontszámot? Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Hány pontot lehet szerezni az év végi jegyekkel és az érettségivel?
Ha alapképzésre, illetve osztatlan képzésre jelentkeztek, kétféleképpen számíthatják a pontjaitokat: vagy a tanulmányi és az érettségi eredmény átszámított pontjait adják össze, vagy megkétszerezik az érettségiért szerzett pontokat. Fontos, hogy automatikusan a felvételiző számára kedvezőbb számítási módszert alkalmazzák, ezt kérni sem kell külön. Így összesen 400 pontot szerezhettek, ezekhez adódnak hozzá a többletpontok.
Van-e olyan szak, ahol nem számítanak a hozott pontok?
Igen, a művészet és művészetközvetítés képzési terület kivételt jelent, itt gyakorlati vizsgát kell tenniük a jelentkezőknek. Ezért maximum 200 pont jár, ezt megduplázva kapják meg az összpontszámot (művészetközvetítési alapszakok esetén az egyetem vagy főiskola dönt arról, hogy mégis figyelembe veszi-e a tanulmányi és érettségi pontokat).
Hány pluszpontot lehet szerezni a felvételin?
Tavaly több módosítás is történt a felvételi pontszámítás rendszerében: az egyik, hogy a korábbi nyolcvan helyett már száz többletpontot lehetett szerezni, és idén is maximum 400+100 pontot kaphatnak a diákok.
Miért jár pluszpont?
Az emelt szintű érettségiért – 30 százalékos teljesítmény felett – tárgyanként idén is ötven többletpont jár, összesen száz pontot szerezhetnek így a felvételizők. Alap- és osztatlan képzésen a nyelvtudásért maximum negyven többletpont jár: a középfokú komplex vizsgáért 28, a felsőfokúért pedig 40 pontot számolnak. Bizonyos képzéseken többletpont szerezhető például kiemelkedő tanulmányi, művészeti vagy sporteredményért, illetve korábbi szakképesítésekért.
Hány pluszpontot kap, aki hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal él?
A hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő vagy kisgyermeket gondozó felvételizők – a megfelelő igazolások benyújtása esetén – maximum negyven többletpontot kaphatnak.
Előfordulhat-e, hogy valaki olyan kevés pontot szerez, hogy sehová nem veszik fel?
Igen: a 2013-as keresztféléves felvételin alapképzésre, egységes és osztatlan képzésre csak azokat vehetik fel az egyetemek és főiskolák, akik legalább 240 pontot összegyűjtenek (az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül). Melyik szakra jelentkeztek tavaly a legtöbben a keresztféléves felvételin? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
