Felvételi pontszámítás 2013: ilyenek lesznek a szabályok a keresztféléves eljárásban

Október 15-én megkezdődött a 2013-as keresztféléves felvételi, november 15-ig lehet jelentkezni az egyetemek és főiskolák által meghirdetett szakokra. Hogyan kell kiszámítani a felvételi összpontszámot? Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
Ponthatárokra várva a Pont Ott Partin júliusban
Stiller Ákos

Hány pontot lehet szerezni az év végi jegyekkel és az érettségivel?

Ha alapképzésre, illetve osztatlan képzésre jelentkeztek, kétféleképpen számíthatják a pontjaitokat: vagy a tanulmányi és az érettségi eredmény átszámított pontjait adják össze, vagy megkétszerezik az érettségiért szerzett pontokat. Fontos, hogy automatikusan a felvételiző számára kedvezőbb számítási módszert alkalmazzák, ezt kérni sem kell külön. Így összesen 400 pontot szerezhettek, ezekhez adódnak hozzá a többletpontok.

Van-e olyan szak, ahol nem számítanak a hozott pontok?

Igen, a művészet és művészetközvetítés képzési terület kivételt jelent, itt gyakorlati vizsgát kell tenniük a jelentkezőknek. Ezért maximum 200 pont jár, ezt megduplázva kapják meg az összpontszámot (művészetközvetítési alapszakok esetén az egyetem vagy főiskola dönt arról, hogy mégis figyelembe veszi-e a tanulmányi és érettségi pontokat).

Hány pluszpontot lehet szerezni a felvételin?

Tavaly több módosítás is történt a felvételi pontszámítás rendszerében: az egyik, hogy a korábbi nyolcvan helyett már száz többletpontot lehetett szerezni, és idén is maximum 400+100 pontot kaphatnak a diákok.

Miért jár pluszpont?

Az emelt szintű érettségiért – 30 százalékos teljesítmény felett – tárgyanként idén is ötven többletpont jár, összesen száz pontot szerezhetnek így a felvételizők. Alap- és osztatlan képzésen a nyelvtudásért maximum negyven többletpont jár: a középfokú komplex vizsgáért 28, a felsőfokúért pedig 40 pontot számolnak. Bizonyos képzéseken többletpont szerezhető például kiemelkedő tanulmányi, művészeti vagy sporteredményért, illetve korábbi szakképesítésekért.

Hány pluszpontot kap, aki hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal él?

A hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő vagy kisgyermeket gondozó felvételizők – a megfelelő igazolások benyújtása esetén – maximum negyven többletpontot kaphatnak.

Előfordulhat-e, hogy valaki olyan kevés pontot szerez, hogy sehová nem veszik fel?

Igen: a 2013-as keresztféléves felvételin alapképzésre, egységes és osztatlan képzésre csak azokat vehetik fel az egyetemek és főiskolák, akik legalább 240 pontot összegyűjtenek (az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül). Melyik szakra jelentkeztek tavaly a legtöbben a keresztféléves felvételin? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.