Október 15-én megkezdődött a 2013-as keresztféléves felvételi, november 15-ig lehet jelentkezni az egyetemek és főiskolák által meghirdetett szakokra. Hogyan kell kiszámítani a felvételi összpontszámot? Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Hány pontot lehet szerezni az év végi jegyekkel és az érettségivel?
Ha alapképzésre, illetve osztatlan képzésre jelentkeztek, kétféleképpen számíthatják a pontjaitokat: vagy a tanulmányi és az érettségi eredmény átszámított pontjait adják össze, vagy megkétszerezik az érettségiért szerzett pontokat. Fontos, hogy automatikusan a felvételiző számára kedvezőbb számítási módszert alkalmazzák, ezt kérni sem kell külön. Így összesen 400 pontot szerezhettek, ezekhez adódnak hozzá a többletpontok.
Van-e olyan szak, ahol nem számítanak a hozott pontok?
Igen, a művészet és művészetközvetítés képzési terület kivételt jelent, itt gyakorlati vizsgát kell tenniük a jelentkezőknek. Ezért maximum 200 pont jár, ezt megduplázva kapják meg az összpontszámot (művészetközvetítési alapszakok esetén az egyetem vagy főiskola dönt arról, hogy mégis figyelembe veszi-e a tanulmányi és érettségi pontokat).
Hány pluszpontot lehet szerezni a felvételin?
Tavaly több módosítás is történt a felvételi pontszámítás rendszerében: az egyik, hogy a korábbi nyolcvan helyett már száz többletpontot lehetett szerezni, és idén is maximum 400+100 pontot kaphatnak a diákok.
Miért jár pluszpont?
Az emelt szintű érettségiért – 30 százalékos teljesítmény felett – tárgyanként idén is ötven többletpont jár, összesen száz pontot szerezhetnek így a felvételizők. Alap- és osztatlan képzésen a nyelvtudásért maximum negyven többletpont jár: a középfokú komplex vizsgáért 28, a felsőfokúért pedig 40 pontot számolnak. Bizonyos képzéseken többletpont szerezhető például kiemelkedő tanulmányi, művészeti vagy sporteredményért, illetve korábbi szakképesítésekért.
Hány pluszpontot kap, aki hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal él?
A hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő vagy kisgyermeket gondozó felvételizők – a megfelelő igazolások benyújtása esetén – maximum negyven többletpontot kaphatnak.
Előfordulhat-e, hogy valaki olyan kevés pontot szerez, hogy sehová nem veszik fel?
Igen: a 2013-as keresztféléves felvételin alapképzésre, egységes és osztatlan képzésre csak azokat vehetik fel az egyetemek és főiskolák, akik legalább 240 pontot összegyűjtenek (az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül). Melyik szakra jelentkeztek tavaly a legtöbben a keresztféléves felvételin? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
