Így kell kitölteni a 2013-as jelentkezési lapot: lépésről lépésre

Hogyan kell kitölteni a felsőoktatási jelentkezési lapot? Mire kell odafigyelni, milyen adatokat kell megadni? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
MTI / Vajda János

1. lépés: toll, piros mező

A jelentkezési lapot tollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni - figyeljetek oda, hogy minden szó jól olvasható legyen, így elkerülhetitek a félreértéseket. A kötelezően kitöltendő mezőket piros színnel jelezték, ezeket nem szabad üresen hagyni, különben érvénytelen lesz a jelentkezés.

2. lépés: jegyezzétek meg az azonosítót

A jelentkezési lap elején található számsor a felvételi azonosító - ez az a kód, amely alapján azonosítani lehet a jelentkezőket, így az eljárás végéig mindenképpen meg kell őriznetek.

3. lépés: személyes adatok

A jelentkezési lap első oldalán a személyes adatokat kell megadni. Az elérhetőségek között érdemes olyan mobilszámot és emailcímet feltüntetni, amit folyamatosan használtok.

4. lépés: töltsétek ki a képzések sorát

Fontos: a kiválasztott intézmények, karok betűkódjai és a szakok nevei pontosan úgy szerepeljenek a jelentkezési lapon, mint a felvételi tájékoztatóban.

Minden szaknál töltsétek ki a munkarendre (például nappali vagy levelező) és a finanszírozási formára (önköltséges vagy állami ösztöndíjas) vonatkozó részt. Ugyanannak a szaknak a levelező és nappali, valamint önköltséges és állami ösztöndíjas verziója külön sorban szerepeljen a jelentkezési lapon.

5. lépés: középiskolai eredmények

Csak azokat az eredményeket kell beírni, amelyeket már most igazolni tudtok - így például az érettségi eredményeket nem kell megadni, ha csak az idén fogtok vizsgázni. A hiányzó bizonyítványokat (például az érettségit, a nyelvvizsgát vagy az OKJ-s bizonyítványt) július 10-ig pótolhatjátok.

A már meglévő okiratok másolatát azonban csatolni kell a jelentkezési laphoz: fontos, hogy ne az eredeti bizonyítványokat küldjétek be, hanem egyszerű fekete-fehér fénymásolatokat. A dokumentumokat egyébként az e-felvételi rendszerén is be lehet küldeni - akkor is, ha hagyományos jelentkezési lapot használtok. Hogyan kell használni az e-felvételit? Részletes útmutatónkat itt olvashatjátok el.

6. lépés: fizessétek be az eljárási díjat

A felvételi eljárás alapdíja 9000 forint - ezért az összegért legfeljebb három szakot jelölhettek meg, minden további jelentkezési hely után 2000 forintot kell fizetni (ugyanannak a szaknak az önköltséges és állami ösztöndíjas formája egy jelentkezési helynek számít).

Az eljárási díjat kétféleképpen fizethetitek be: banki átutalással vagy sárga csekken. Ha a csekkes megoldást választjátok, figyeljetek arra, hogy csak azt a csekket használhatjátok, amely a jelentkezési laphoz tartozik. A befizetést igazoló szelvényt fel kell ragasztani a jelentkezési lapra. Ha átutalással fizettek, a közlemény rovatba írjátok be a felvételi azonosító számot, az átutalásról szóló elismervényt pedig a jelentkezési lappal együtt küldjétek el.

7. lépés: ellenőrzés és aláírás

Március 1-ig kell elküldeni a jelentkezési lapot az Oktatási Hivatal 1380 Budapest, Pf. 1190 címére, érdemes ajánlott küldeményként feladni. Aláírás és ellenőrzés nélkül ne zárjátok le a borítékot.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.