Felvételi: az emelt szintű érettségi vagy a nyelvvizsga ér többet?

Örök kérdés a felvételizők körében.

  • Eduline
Shutterstock

Minden évben felmerül, hogy vajon a nyelvvizsgával vagy az emelt szintű érettségivel kaphat a felvételiző több többletpontot a felvételin.

A középfokú komplex nyelvvizsgáért 28, felsőfokúért 40 többletpont adható. Ha mindkettőt megszerzitek, nyelvutás címén akkor is csak 40 pontot vesznek figyelembe, tehát ezzel nem lehet halmozni a pontokat.

Az emelt szintű érettségivel adható többletpont 50 vizsgatárgyanként. Tehát az emelt szintű nyelvi érettségivel több pluszpont szerezhető, mint egy felsőfokú nyelvvizsgával.

Mikor jár pluszpont az OKJ-s végzettségért?

Olvasói kérdésre válaszolunk. Van egy OKJ szerinti szakképesítésem, idén pedig főiskolára jelentkeztem. Kaphatok a szakképzettségért többletpontot? Ha igen, miként? A válasz röviden: igen, kaphatsz. Ennek azonban meghatározott feltételei vannak. A többletpont kritériumai a következők: fontos, hogy a bizonyítvány 54-es, vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésről szóljon, ahogy az is feltétel, hogy az adott szakirányon tanulj tovább.

A pontszámítás esetén csak az egyik címen járó pluszpontot fogják figyelembe vennim, értelemszerűen azt, amelyikre több pluszpont adható.

Érdemes arra figyelni, hogy a megjelölt szakra kötelező-e az emelt szintű érettségi. Általános orvosi szakra például kettő emelt vizsgát kell tenni, ilyen esetben pedig nincs értelme még egy nyelvi emelt szintűnek is, hiszen legfeljebb 100 többletpontot kaphattok.

Az idei felvételivel foglalkozó írásainket itt találjátok meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.