Egy nap múlva kiderül, hány diákot vesznek fel egyetemre, főiskolára az idén.
Egy nap múlva kiderül, hány diákot vesznek fel egyetemre, főiskolára az idén. A 2013-as felvételin 95 237-en adtak be jelentkezési kérelmet a felsőoktatási intézménybe. A jelentkezők 54,9 százaléka nő, 45,1 százaléka férfi. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkező harmadát teszi ki. A felvételizők további 23 százaléka 1992-ben és 1993-ban született. Az idei eljárás legidősebb jelentkezője 1938-as születésű. A 2013-as felvételi ponthatárokat itt találjátok majd.
Alapképzésben az egyes képzési területek közül (minden munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve) a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedik ki. A két terület együttesen az alapképzésre első helyen jelentkezők mintegy 38 százalékát tudhatja magáénak. A húsz legnépszerűbb alap-, mesterszak és egyetemi-főiskolai kar listáját itt nézhetitek meg.
Tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés területén az alapképzésre első helyen jelentkezők létszáma. Erőteljesen visszaesett – a tavalyi létszám felére, kétharmadára – a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma.
A jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzési szakot jelölt meg. Osztatlan képzést első helyen a jelentkezők 9 százaléka, mesterképzést 20 százalékuk választott.
A felsőoktatási szakképzések (korábbi nevükön felsőfokú szakképzések) népszerűsége a tavalyi évhez képest erősen visszaesett, az idén csak a jelentkezők 3 százaléka, 3460 jelentkező jelölt meg első helyen szakképzési szakot.
Az első helyen osztatlan képzésre irányuló jelentkezések mintegy kétharmada a jogi, valamint az orvos- és egészségtudományi területre érkezett be, további 13, illetve 14 százalékukon a művészeti, valamint a pedagógusképzés területe osztozik.
A munkarendek közül a nappali volt a legnépszerűbb, a jelentkezők 75 százaléka első helyen nappali képzést jelölt meg. Levelező képzést a jelentkezők 23 százaléka választott első helyen, az esti és a távoktatás munkarend választásának aránya most is nagyon alacsony.
A jelentkezők 84 százaléka elsőhelyes jelentkezése szerint állami ösztöndíjas formában szeretne tanulni, önköltséges képzést csak 16 százalékuk jelölt meg első helyen. A jelentkezési stratégiák szempontjából mindenképpen érdekes, hogy a legalább két helyet megjelölő jelentkezők harmada második helyen már önköltséges képzést pályázott meg.
A legtöbb jelentkező az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölte meg első helyen, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Az első tízbe csak egy főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola tudott bekerülni.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
