Bizonyos szakok esetében az intézmények nem csak a felvételizők pontszámát veszik figyelembe, hanem alkalmassági vizsgát is előírnak. Mit takar ez a vizsgatípus, melyik szakon és mikor tartják? Hogyan értékelik. Erre adunk választ.
Kezdjük azzal, pontosan mit is jelent az aklamassági vizsga! A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát.
Honnan tudod, hogy neked kell-e ilyet tenni? Ezt ellenőrzheted a szakok leírásánál, melyet itt találsz meg. A vizsga szükségesséréről, időpontjáról és helyéről pedig a jelentkezés után az adott intézmény értesíteni fog.
A pontos időpontról tehát az egyetem/főiskola értesít, de már most megnézheted, nagyjából melyik napokat kell szabaddá tenned. Ezeket az infókat ez a táblázat tartalmazza. Itt azt is látod, ha az adott alkalmassági vizsgáért díjat számolnak fel.
Az alkalmassági vizsgán elért teljesítmény nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelhető. Ha a felvételiző nem jelenik meg, vagy "nem felelt meg" minősítést kap, akkor nem vehető fel az adott szakra, az eljárás során elért pontszámától függetlenül.
A fogyatékossággal élő jelentkezőt az alkalmassági vizsgán a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények, illetve felmentések.
Az idei felvételivel kapcsolatos minden írásunkat itt találjátok.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
