Fontos! Ezekre a szakokra nem vesznek fel alkalmassági vizsga nélkül

Bizonyos szakok esetében az intézmények nem csak a felvételizők pontszámát veszik figyelembe, hanem alkalmassági vizsgát is előírnak. Mit takar ez a vizsgatípus, melyik szakon és mikor tartják? Hogyan értékelik. Erre adunk választ.

  • Eduline
Shutterstock

Kezdjük azzal, pontosan mit is jelent az aklamassági vizsga! A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát.

Honnan tudod, hogy neked kell-e ilyet tenni? Ezt ellenőrzheted a szakok leírásánál, melyet itt találsz meg. A vizsga szükségesséréről, időpontjáról és helyéről pedig a jelentkezés után az adott intézmény értesíteni fog.

A pontos időpontról tehát az egyetem/főiskola értesít, de már most megnézheted, nagyjából melyik napokat kell szabaddá tenned. Ezeket az infókat ez a táblázat tartalmazza. Itt azt is látod, ha az adott alkalmassági vizsgáért díjat számolnak fel.

Az alkalmassági vizsgán elért teljesítmény nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelhető. Ha a felvételiző nem jelenik meg, vagy "nem felelt meg" minősítést kap, akkor nem vehető fel az adott szakra, az eljárás során elért pontszámától függetlenül.

A fogyatékossággal élő jelentkezőt az alkalmassági vizsgán a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények, illetve felmentések.

Az idei felvételivel kapcsolatos minden írásunkat itt találjátok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.