Fontos! Ezekre a szakokra nem vesznek fel alkalmassági vizsga nélkül

Bizonyos szakok esetében az intézmények nem csak a felvételizők pontszámát veszik figyelembe, hanem alkalmassági vizsgát is előírnak. Mit takar ez a vizsgatípus, melyik szakon és mikor tartják? Hogyan értékelik. Erre adunk választ.

  • Eduline
Shutterstock

Kezdjük azzal, pontosan mit is jelent az aklamassági vizsga! A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát.

Honnan tudod, hogy neked kell-e ilyet tenni? Ezt ellenőrzheted a szakok leírásánál, melyet itt találsz meg. A vizsga szükségesséréről, időpontjáról és helyéről pedig a jelentkezés után az adott intézmény értesíteni fog.

A pontos időpontról tehát az egyetem/főiskola értesít, de már most megnézheted, nagyjából melyik napokat kell szabaddá tenned. Ezeket az infókat ez a táblázat tartalmazza. Itt azt is látod, ha az adott alkalmassági vizsgáért díjat számolnak fel.

Az alkalmassági vizsgán elért teljesítmény nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelhető. Ha a felvételiző nem jelenik meg, vagy "nem felelt meg" minősítést kap, akkor nem vehető fel az adott szakra, az eljárás során elért pontszámától függetlenül.

A fogyatékossággal élő jelentkezőt az alkalmassági vizsgán a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények, illetve felmentések.

Az idei felvételivel kapcsolatos minden írásunkat itt találjátok.

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.