Tovább emeltek a központi ponthatárokon, a gyengébb teljesítményű jelentkezők aligha jutnak majd be a népszerűbb szakokra.
Aki nem éri el a minimumponthatárt
A 2016-os felvételin az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell elérniük a jelentkezőknek - aki ennél kevesebb pontot szerez, nem kerülhet be sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.
Aki nem tesz emelt szintű érettségit
A 2016-os felvételin is kötelező lesz az emelt szintű érettségi több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen. Az emelt szintű érettségiért ilyenkor is jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. A szakok listáját itt találjátok.
2016-ban is magasak lesznek a ponthatárok
Ismét 41 szakon húztak központi ponthatárt, így például több gazdasági képzésen, a kommunikáció és jogi szakon. 17 szakon lesz jóval 400 fölött a ponthatár. Azok, akik ezt a ponthatárt nem érik el, nem kezdhetik meg tanulmányaikat állami ösztöndíjas formában.
Arra azonban nem győzzük felhívni a figyelmeteket, hogy ezek csak minimumponthatárok, így elképzelhető, hogy ennél is magasabb lesz a limit – ahogy történt a 2015-ös felvételi során is több szakon.
A legmagasabb, 465 pontos határt két szakon állapítottak meg, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon, valamint a nemzetközi tanulmányokon. A teljes listát itt találjátok.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
