Ezek a diákok biztosan nem kerülnek be az egyetemre 2016-ban

Tovább emeltek a központi ponthatárokon, a gyengébb teljesítményű jelentkezők aligha jutnak majd be a népszerűbb szakokra.

  • Eduline
Shutterstock

Aki nem éri el a minimumponthatárt

A 2016-os felvételin az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell elérniük a jelentkezőknek - aki ennél kevesebb pontot szerez, nem kerülhet be sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.

Aki nem tesz emelt szintű érettségit

A 2016-os felvételin is kötelező lesz az emelt szintű érettségi több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen. Az emelt szintű érettségiért ilyenkor is jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. A szakok listáját itt találjátok.

2016-ban is magasak lesznek a ponthatárok

Ismét 41 szakon húztak központi ponthatárt, így például több gazdasági képzésen, a kommunikáció és jogi szakon. 17 szakon lesz jóval 400 fölött a ponthatár. Azok, akik ezt a ponthatárt nem érik el, nem kezdhetik meg tanulmányaikat állami ösztöndíjas formában.

Arra azonban nem győzzük felhívni a figyelmeteket, hogy ezek csak minimumponthatárok, így elképzelhető, hogy ennél is magasabb lesz a limit – ahogy történt a 2015-ös felvételi során is több szakon.

A legmagasabb, 465 pontos határt két szakon állapítottak meg, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon, valamint a nemzetközi tanulmányokon. A teljes listát itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.