Ezek a diákok biztosan nem kerülnek be az egyetemre 2016-ban

Tovább emeltek a központi ponthatárokon, a gyengébb teljesítményű jelentkezők aligha jutnak majd be a népszerűbb szakokra.

  • Eduline
Shutterstock

Aki nem éri el a minimumponthatárt

A 2016-os felvételin az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell elérniük a jelentkezőknek - aki ennél kevesebb pontot szerez, nem kerülhet be sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.

Aki nem tesz emelt szintű érettségit

A 2016-os felvételin is kötelező lesz az emelt szintű érettségi több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen. Az emelt szintű érettségiért ilyenkor is jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. A szakok listáját itt találjátok.

2016-ban is magasak lesznek a ponthatárok

Ismét 41 szakon húztak központi ponthatárt, így például több gazdasági képzésen, a kommunikáció és jogi szakon. 17 szakon lesz jóval 400 fölött a ponthatár. Azok, akik ezt a ponthatárt nem érik el, nem kezdhetik meg tanulmányaikat állami ösztöndíjas formában.

Arra azonban nem győzzük felhívni a figyelmeteket, hogy ezek csak minimumponthatárok, így elképzelhető, hogy ennél is magasabb lesz a limit – ahogy történt a 2015-ös felvételi során is több szakon.

A legmagasabb, 465 pontos határt két szakon állapítottak meg, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon, valamint a nemzetközi tanulmányokon. A teljes listát itt találjátok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.