Elkezdődtek az őszi érettségi vizsgák

A nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgáival ma megkezdődik a 2015/2016-os tanév őszi érettségi vizsgaidőszaka. November 20-ig 157 helyszínen 9042-en adnak számot tudásukról.

  • MTI
Túry Gergely

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a vizsgák 149 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak.

A vizsgaidőszak kezdete október 9. (első vizsganap), a vége november 20. (a középszintű szóbelik utolsó vizsganapja). Az emelt szintű szóbeli vizsgák november 5-től november 9-ig tartanak, a középszintű szóbeli vizsgák időszaka november 16-20.

A diákok együttesen csaknem 11 100 vizsgát tesznek le, ebből mintegy 3200 emelt szintű, 7900 pedig középszintű.

Hasznos infók

Ilyen lesz az őszi szóbeli érettségi: kidolgozott tételek magyarból és töriből

Érettségi: itt vannak a szóbeli tételek az összes tantárgyból

Az elmúlt évi őszi vizsgaidőszakhoz képest az emelt szintű vizsgák száma 20 százalékkal, a középszintűeké 7 százalékkal nőtt.

A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgák tárgyait (például történelem, matematika valamely idegen nyelven) külön számolva - 58 tárgyból lesz középszintű és 39 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.

A vizsgák hétfő reggel a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel folytatódnak.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.