Többszörösére nőtt a külföldi továbbtanulást fontolgató diákok száma a vezető budapesti gimnáziumokban – van, ahol minden harmadik diák elküldte felvételi lapját valamelyik osztrák, brit, amerikai vagy dániai egyetemre. Ausztria és Németország ingyenes képzésekkel, Nagy-Britannia ösztöndíjakkal csábítja a legtehetségesebb, jó nyelvtudású magyar diákokat.
„Tavaly a végzőseink tíz-tizenöt százalék jelentkezett külföldi egyetemre, idén körülbelül a diákok harmincöt százaléka döntött így" – mondta az eduline-nak Molnár Katalin, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának igazgatója, aki szerint a diákok ügyesen taktikáznak: első helyen valamelyik magyar egyetem államilag finanszírozott képzését jelölik meg, ezzel párhuzamosan azonban külföldi felsőoktatási intézményekbe is jelentkeznek. Az igazgató szerint a diákok hosszasan mérlegelik lehetőségeiket, több országban ugyanis olcsóbban lehet tanulni, mint itthon.
„Az idén érettségizők körülbelül harmada jelentkezik külföldi egyetemre, ez nagyjából megfelel a tavalyi aránynak. Korábban évente körülbelül négy-öt diák döntött így” – mondta Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője. A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium végzősei közül minden negyedik jelölt meg külföldi egyetemet is, míg a nemzetköziérettségi-programba már évekkel ezelőtt bekapcsolódott Karinthy Frigyes Gimnáziumban 131 végzős közül 43-an jelentkeztek külföldi felsőoktatási intézménybe – igaz, ezt az érettségi bizonyítványt száznegyvenegy országban ismerik el, az Oxford és a Harvard például felvételiként fogadja el.
Az eduline által megkérdezett iskolaigazgatók szerint a diák döntésében a népszerű, például jogi és gazdasági szakokon megszabott szigorú feltételek – tizenhat népszerű szakon rendkívül magas ponthatárokat határozott meg az erőforrás-minisztérium – és a hallgatói szerződések rendszerének bebetonozása is szerepet játszik. A legtöbben így gazdasági és társadalomtudományi képzést választanak, de egyre többen jelentkeznek olyan művészeti szakokra, amilyeneket hazai egyetemek egyelőre nem indítanak.
| Hova tűntek a felvételizők? |
| Egyre kevesebben felvételiznek a magyar egyetemekre és főiskolákra: míg 2011-ben ég 141 ezren adták be jelentkezési lapjukat, tavaly már csak 110 ezren, a friss adatok szerint a 2013-as felvételinek pedig mindössze 95 ezer diák futott neki. Az érettségizők száma nem esett vissza ilyen mértékben: míg 2011-ben 142 600-an, 2012-ben 137 600-an, az idén pedig 133 162-en vizsgáznak legalább egy tantárgyból. |
Úgy tűnik, a vidéki gimnáziumokat még nem érte el a „kivándorlási hullám”, legalábbis a középiskolai rangsorokban rendre kiemelkedő eredményt elérő győri Révai Miklós Gimnáziumban és a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban még nem érzékelik, hogy több diák készülne külföldi egyetemre. „Lehetséges, hogy jövőre már többen választják más országok felsőoktatási intézményeit, szeptembertől ugyanis elindítjuk a nemzetköziérettségi-programot” – mondta az eduline-nak Szilágyi Szabolcs, a Tóth Árpád Gimnázium igazgatója.
Több országban már ingyen tanulhatnak
Az eduline által megkérdezett iskolaigazgatók szerint a külföldre készülő diákok többsége angoltudására épít, ezért egyesült államokbeli vagy nagy-britanniai egyetemet választ, de népszerűek azok a felsőoktatási intézmények is, amelyek sok angol nyelvű képzést indítanak, így például a dániai egyetemek. A brit tandíj magas ugyan – a szeptemberi emelés óta akár 9000 ezer fontot is elkérhetnek egy tanévért –, de a magyar hallgatók is igényelhetnek diákhitelt, Skóciában pedig ingyenesek a képzések.
Az utóbbi években az osztrák egyetemekre is egyre több magyar érettségiző pályázik, ott ugyanis gyakorlatilag ingyen, 17 euróért tanulhatnak, a felsőoktatási intézmények elfogadják a magyarországi érettségit, nincsen hallgatói szerződés, és néhány szak kivételével még felvételizni sem kell. Igaz, az első vizsgaidőszakban a rosszul teljesítőket kiszórják, ezért csak biztos németnyelv-tudással érdemes nekivágni.
Németország is népszerű célpont, elsősorban azok a tartományok, ahol ingyenes a felsőoktatást – legutóbb például Bajorországban törölték el a tandíjat. A berlini egyetemeken sincs tandíj, viszont 270 euró a beiratkozási díj, és majdnem minden alapszakon alapfeltétel a németnyelv-tudás.
Az ingyenes vagy majdnem ingyenes képzés egyre több magyar diákot vonz, ez több gimnáziumigazgató szerint a német nyelvi kurzusokra jelentkezők számában is látszik, míg az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákjai közül sokan már az első, nyelvi évet is külföldön töltik. „Idén olyan sokan jelentkeztek németre, hogy a kilencedikeseknek két csoportot is indítottunk” – mondta a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese.
A legjobb diákokat veszíti el a magyar felsőoktatás
„Több tanulónk már az itthoni jelentkezési határidő előtt ösztöndíjas helyet szerzett a Harvardon vagy a Cambridge-en” – tette hozzá Szabó Katalin, a Fazekas-gimnázium igazgatóhelyettese, aki szerint a külföldi egyetemek egyre gyakrabban keresnek meg tehetséges diákokat, akiket diákolimpiákon, nemzetközi versenyeken választanak ki.
A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban többször tartottak már tájékoztatót különböző felsőoktatási intézmények. „Voltak nálunk például Dániából, de legutóbb egy erdélyi egyetem keresett meg minket” – mondta Szilágyi Szabolcs igazgató. A gimnáziumok felkészültek az új helyzetre. A tanárok már nemcsak az itthoni felvételi szabályainak változását figyelik, a külföldi rendszert is megismerték – segítenek a jelentkezési lap kitöltésében, a motivációs levelek és önéletrajzok megírásában.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
