Befellegzett az ingyenes érettséginek?

Rossz hír a középiskolásoknak: nem biztos, hogy 2013 után is ingyenes marad az érettségi.

  • Szabó Fruzsina

Rossz hír a középiskolásoknak: nem biztos, hogy 2013 után is ingyenes marad az érettségi. Az új közoktatási törvény tervezetében – amelyet kedden fogadott el a kormány – nincs utalás arra, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes lenne, a dokumentumban mindössze annyi áll, hogy „a megyei, fővárosi kormányhivatal az általa szervezett érettségi vizsgák után a külön jogszabályban meghatározott mértékű vizsgáztatási díjat szedhet”.

Túry Gergely

Az oktatási államtitkárság aligha feledékenységből hagyta ki a vizsgadíjak taglalását – elég lett volna egy pillantást vetni a jelenleg hatályos közoktatási törvényre, amely pontosan meghatározza, ki érettségizhet ingyen, és kinek kell fizetnie a vizsgáért. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az eduline kérdésére mindössze annyit válaszolt, a közoktatás az első érettségi, illetve szakképesítés megszerzéséig ingyenes, a továbbiakban felmerülő díjak összegét a végrehajtási rendeletek tartalmazzák majd. Ahogy azonban arra a Közoktatás-politikai Tanács diákoldala rámutatott: így nincs biztosíték arra, hogy a vizsgát két-három év múlva sem teszik fizetőssé.

Kérdés, hogy az új jogszabály elfogadása után ki szervezi majd az érettségit: jelenleg csak az emelt szintű vizsga tartozik a kormányhivatalokhoz, a középszintű írásbeliket és szóbeliket az Oktatási Hivatal előírásai alapján a középiskolák szervezik meg. Vagyis elképzelhető, hogy csak az emelt szintet választóknak kell majd plusz kiadással számolniuk, az érettségi rendszerének tervezett átszabása (amiről itt olvashatsz) miatt azonban az is kétséges, megmarad-e mostani formájában a kétszintű érettségi.

Mennyibe kerül az érettségi?

Jelenleg a nappali tagozatos középiskolásoknak nem kell fizetniük az érettségiért, első alkalommal az előrehozott, a javító, a pótló és a „normál” érettségi is ingyenes – a tanulói jogviszonnyal nem rendelkezők, a külföldi diákok, az esti-levelező képzésben részt vevők, a vizsgának másodjára nekifutó felvételizők számára azonban több tízezer forintba is kerülhet. Az előrehozott érettséginek biztosan befellegzett - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Túry Gergely

A középszintű érettségi díját a szervező középiskola határozza meg, az emelt szintű vizsgáknak azonban stabil „áruk” van. A több részből álló vizsgákért – ilyen például a történelem vagy a magyar nyelv és irodalom, amelyekből szóbeli és írásbeli feladatok is vannak – 17 ezer forintot, az egy részből álló vizsgákért – ilyen például a matematika – 12 ezer forintot, az idegen nyelvi, testnevelés és informatikai érettségiért pedig 22 ezer forintot kell fizetni, a díjat az Oktatási Hivatal számlájára kell átutalni.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.