Befellegzett az ingyenes érettséginek?

Rossz hír a középiskolásoknak: nem biztos, hogy 2013 után is ingyenes marad az érettségi.

  • Szabó Fruzsina

Rossz hír a középiskolásoknak: nem biztos, hogy 2013 után is ingyenes marad az érettségi. Az új közoktatási törvény tervezetében – amelyet kedden fogadott el a kormány – nincs utalás arra, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes lenne, a dokumentumban mindössze annyi áll, hogy „a megyei, fővárosi kormányhivatal az általa szervezett érettségi vizsgák után a külön jogszabályban meghatározott mértékű vizsgáztatási díjat szedhet”.

Túry Gergely

Az oktatási államtitkárság aligha feledékenységből hagyta ki a vizsgadíjak taglalását – elég lett volna egy pillantást vetni a jelenleg hatályos közoktatási törvényre, amely pontosan meghatározza, ki érettségizhet ingyen, és kinek kell fizetnie a vizsgáért. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az eduline kérdésére mindössze annyit válaszolt, a közoktatás az első érettségi, illetve szakképesítés megszerzéséig ingyenes, a továbbiakban felmerülő díjak összegét a végrehajtási rendeletek tartalmazzák majd. Ahogy azonban arra a Közoktatás-politikai Tanács diákoldala rámutatott: így nincs biztosíték arra, hogy a vizsgát két-három év múlva sem teszik fizetőssé.

Kérdés, hogy az új jogszabály elfogadása után ki szervezi majd az érettségit: jelenleg csak az emelt szintű vizsga tartozik a kormányhivatalokhoz, a középszintű írásbeliket és szóbeliket az Oktatási Hivatal előírásai alapján a középiskolák szervezik meg. Vagyis elképzelhető, hogy csak az emelt szintet választóknak kell majd plusz kiadással számolniuk, az érettségi rendszerének tervezett átszabása (amiről itt olvashatsz) miatt azonban az is kétséges, megmarad-e mostani formájában a kétszintű érettségi.

Mennyibe kerül az érettségi?

Jelenleg a nappali tagozatos középiskolásoknak nem kell fizetniük az érettségiért, első alkalommal az előrehozott, a javító, a pótló és a „normál” érettségi is ingyenes – a tanulói jogviszonnyal nem rendelkezők, a külföldi diákok, az esti-levelező képzésben részt vevők, a vizsgának másodjára nekifutó felvételizők számára azonban több tízezer forintba is kerülhet. Az előrehozott érettséginek biztosan befellegzett - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Túry Gergely
A középszintű érettségi díját a szervező középiskola határozza meg, az emelt szintű vizsgáknak azonban stabil „áruk” van. A több részből álló vizsgákért – ilyen például a történelem vagy a magyar nyelv és irodalom, amelyekből szóbeli és írásbeli feladatok is vannak – 17 ezer forintot, az egy részből álló vizsgákért – ilyen például a matematika – 12 ezer forintot, az idegen nyelvi, testnevelés és informatikai érettségiért pedig 22 ezer forintot kell fizetni, a díjat az Oktatási Hivatal számlájára kell átutalni.
Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.