Befellegzett az ingyenes érettséginek?

Rossz hír a középiskolásoknak: nem biztos, hogy 2013 után is ingyenes marad az érettségi.

  • Szabó Fruzsina

Rossz hír a középiskolásoknak: nem biztos, hogy 2013 után is ingyenes marad az érettségi. Az új közoktatási törvény tervezetében – amelyet kedden fogadott el a kormány – nincs utalás arra, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes lenne, a dokumentumban mindössze annyi áll, hogy „a megyei, fővárosi kormányhivatal az általa szervezett érettségi vizsgák után a külön jogszabályban meghatározott mértékű vizsgáztatási díjat szedhet”.

Túry Gergely

Az oktatási államtitkárság aligha feledékenységből hagyta ki a vizsgadíjak taglalását – elég lett volna egy pillantást vetni a jelenleg hatályos közoktatási törvényre, amely pontosan meghatározza, ki érettségizhet ingyen, és kinek kell fizetnie a vizsgáért. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az eduline kérdésére mindössze annyit válaszolt, a közoktatás az első érettségi, illetve szakképesítés megszerzéséig ingyenes, a továbbiakban felmerülő díjak összegét a végrehajtási rendeletek tartalmazzák majd. Ahogy azonban arra a Közoktatás-politikai Tanács diákoldala rámutatott: így nincs biztosíték arra, hogy a vizsgát két-három év múlva sem teszik fizetőssé.

Kérdés, hogy az új jogszabály elfogadása után ki szervezi majd az érettségit: jelenleg csak az emelt szintű vizsga tartozik a kormányhivatalokhoz, a középszintű írásbeliket és szóbeliket az Oktatási Hivatal előírásai alapján a középiskolák szervezik meg. Vagyis elképzelhető, hogy csak az emelt szintet választóknak kell majd plusz kiadással számolniuk, az érettségi rendszerének tervezett átszabása (amiről itt olvashatsz) miatt azonban az is kétséges, megmarad-e mostani formájában a kétszintű érettségi.

Mennyibe kerül az érettségi?

Jelenleg a nappali tagozatos középiskolásoknak nem kell fizetniük az érettségiért, első alkalommal az előrehozott, a javító, a pótló és a „normál” érettségi is ingyenes – a tanulói jogviszonnyal nem rendelkezők, a külföldi diákok, az esti-levelező képzésben részt vevők, a vizsgának másodjára nekifutó felvételizők számára azonban több tízezer forintba is kerülhet. Az előrehozott érettséginek biztosan befellegzett - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Túry Gergely
A középszintű érettségi díját a szervező középiskola határozza meg, az emelt szintű vizsgáknak azonban stabil „áruk” van. A több részből álló vizsgákért – ilyen például a történelem vagy a magyar nyelv és irodalom, amelyekből szóbeli és írásbeli feladatok is vannak – 17 ezer forintot, az egy részből álló vizsgákért – ilyen például a matematika – 12 ezer forintot, az idegen nyelvi, testnevelés és informatikai érettségiért pedig 22 ezer forintot kell fizetni, a díjat az Oktatási Hivatal számlájára kell átutalni.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.