A nap kérdése: hány százaléktól jár többletpont az emelt szintű érettségiért?

Jár-e többletpont az emelt szintű érettségiért, ha az írásbeli és a szóbeli is rosszul sikerült? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Csak 43 százalékot szereztem az emelt szintű érettségin. Így is megkapom a pluszpontokat?

2013-tól azok kapják meg az 50 pluszpontot az emelt szintű érettségiért, akik legalább 45 százalékos eredményt érnek el (korábban a határ 30 százalék volt). Többletpontot egyébként csak azokból a tárgyakból tett emelt szintű vizsgáért számítanak, amelyek az adott szakon kötelezőek vagy kötelezően választhatók. Mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi? Erről itt olvashattok, a 2014-es listát pedig itt találjátok.

Történelem szakon például kötelező az emelt szintű történelemérettségi, emellett választható érettségi tárgy a földrajz, a latin nyelv, a magyar vagy egy idegen nyelv (ezekből nem kötelező az emelt szint). Pluszpontot az érettségiért akkor kaphattok, ha ezekből a tárgyakból tettetek emelt szintű érettségit. Pontszámító kalkulátorunkat itt találjátok, a 2013-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.