Amikor 490 pont is kevés lehet: ezekre a szakokra lehet a legnehezebb bekerülni

Tavaly több olyan szak is volt, ahova a 490 pont is kevésnek bizonyult.

  • Eduline
Shutterstock

Míg 2015-ben 492 pont volt a legmagasabb ponthatár, tavaly ez csak a második legmagasabbnak bizonyult. A népszerű pénzügy és számvitel szak a Károly Róbert Főiskolán a maximális 500 pontot kérte a hallgatóktól.

A tavalyi legmagasabb ponthatárok listáját itt találjátok:

Intézmény és szak

2016-os ponthatár

KRE, pénzügy és számvitel

500

Kaposvári Egyetem, pénzügy és számvitel

492

Budapesti Gazdasági Egyetem (Zalaegerszeg), pénzügy és számvitel

491

BGE, nemzetközi gazdálkodás (francia)

489

NYME, osztatlan - biológiatanár; földrajztanár

485

PPKE (Budapest), kommunikáció és médiatudomány

482

Debreceni Egyetem, kommunikáció és médiatudomány

482

Miskolci Egyetem, nemzetközi gazdálkodás

481

ELTE, osztatlan - biológiatanár; földrajztanár

480

PPKE (Piliscsaba), kommunikáció és médiatudomány

479

Jellemzően magas a bekerülési küszöb azon szakok esetében, melyeken központi ponthatárokat húznak meg.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben

Nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi minimumponthatárait - a következő listában csak azokat az alap- és osztatlan szakokat találjátok meg, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu