Amikor 490 pont is kevés lehet: ezekre a szakokra lehet a legnehezebb bekerülni

Tavaly több olyan szak is volt, ahova a 490 pont is kevésnek bizonyult.

  • Eduline
Shutterstock

Míg 2015-ben 492 pont volt a legmagasabb ponthatár, tavaly ez csak a második legmagasabbnak bizonyult. A népszerű pénzügy és számvitel szak a Károly Róbert Főiskolán a maximális 500 pontot kérte a hallgatóktól.

A tavalyi legmagasabb ponthatárok listáját itt találjátok:

Intézmény és szak

2016-os ponthatár

KRE, pénzügy és számvitel

500

Kaposvári Egyetem, pénzügy és számvitel

492

Budapesti Gazdasági Egyetem (Zalaegerszeg), pénzügy és számvitel

491

BGE, nemzetközi gazdálkodás (francia)

489

NYME, osztatlan - biológiatanár; földrajztanár

485

PPKE (Budapest), kommunikáció és médiatudomány

482

Debreceni Egyetem, kommunikáció és médiatudomány

482

Miskolci Egyetem, nemzetközi gazdálkodás

481

ELTE, osztatlan - biológiatanár; földrajztanár

480

PPKE (Piliscsaba), kommunikáció és médiatudomány

479

Jellemzően magas a bekerülési küszöb azon szakok esetében, melyeken központi ponthatárokat húznak meg.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben

Nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi minimumponthatárait - a következő listában csak azokat az alap- és osztatlan szakokat találjátok meg, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.