Amikor 490 pont is kevés lehet: ezekre a szakokra lehet a legnehezebb bekerülni
Tavaly több olyan szak is volt, ahova a 490 pont is kevésnek bizonyult.
Eduline
Shutterstock
Míg 2015-ben 492 pont volt a legmagasabb ponthatár, tavaly ez csak a második legmagasabbnak bizonyult. A népszerű pénzügy és számvitel szak a Károly Róbert Főiskolán a maximális 500 pontot kérte a hallgatóktól.
A tavalyi legmagasabb ponthatárok listáját itt találjátok:
Intézmény és szak
2016-os ponthatár
KRE, pénzügy és számvitel
500
Kaposvári Egyetem, pénzügy és számvitel
492
Budapesti Gazdasági Egyetem (Zalaegerszeg), pénzügy és számvitel
491
BGE, nemzetközi gazdálkodás (francia)
489
NYME, osztatlan - biológiatanár; földrajztanár
485
PPKE (Budapest), kommunikáció és médiatudomány
482
Debreceni Egyetem, kommunikáció és médiatudomány
482
Miskolci Egyetem, nemzetközi gazdálkodás
481
ELTE, osztatlan - biológiatanár; földrajztanár
480
PPKE (Piliscsaba), kommunikáció és médiatudomány
479
Jellemzően magas a bekerülési küszöb azon szakok esetében, melyeken központi ponthatárokat húznak meg.
Nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi minimumponthatárait - a következő listában csak azokat az alap- és osztatlan szakokat találjátok meg, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Jelentős gazdálkodási problémákat tárt fel a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány új kuratóriuma. A korábbi vezetés többek között 1,25 milliárd forintért vásárolt egy wellnessrészleggel és borospincével ellátott ingatlanegyüttest, de a gépjárműbérlések és a külföldi utazások költségeit is vizsgálják.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Levélben fordult a minisztériumhoz a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, amely bár támogatja a rugalmasabb iskolakezdés bevezetését, több ponton is módosítaná a készülő jogszabálytervezetet.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.