Jelenleg a felsőoktatási felvételin tanulmányi pontoknál az egyetem határozza meg, mit fogad el ötödik tárgyként, amelynek az év végi eredményét figyelembe veszi, illetve azt is, hogy mit vesz számításba az érettségi átlag számításánál ötödikként.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanulnak tovább.
Az Eduline-on korábban sokszor foglalkoztunk a témával: ez akkor jelenthet gondot, ha valaki a szakképzésből érkezik, és másik területen tanulna tovább, mert ilyenkor kizárólag az egyetemtől függ, hogy elfogadja-e például valamelyik szakmai tárgy év végi eredményét vagy az érettségi bizonyítványban szereplő szakmai vizsgát.
A jelenlegi rendszerben minden technikumból érkező diák ötödik tárgya az érettségi bizonyítványában a szakmai vizsgája, amely ha szakirányban tanul tovább, előny, de ha másik területen tanulna tovább egyetemen, akkor hátrány. Ha az egyetem nem fogadja el ötödik érettségi tárgynak a szakmai vizsgát, akkor a felvételizőnek nem számolnak érettségi átlagot, még akkor sem, ha később több, másik tárgyból leérettségizik, mert azokról csak tanúsítványa lesz, nem szerepelnek az érettségi bizonyítványában. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy nem veszik figyelembe a tanulmányi pontjait, csak az érettségi eredményeit duplázhatja, így azonban akár több tíz pontot is veszthet.
Pontosan emiatt a Civil Közoktatási Platform (CKP) és az Oktatói Hálózat azt javasolta, hogy megfontolandó lenne „a korábbi rendszer visszaállítása, amely nem korlátozta az érettségi eredmények átlagába beszámítható ötödik vizsgatárgyat, a középiskolai érdemjegyek közül pedig ötödikként egy természettudományos tantárgy figyelembevételét írta elő. Alternatív megoldás lehet más, központilag meghatározott választási lehetőségek biztosítása”.
Abban az esetben is biztosítani kell, hogy a szakképzésből nem szakirányban továbbtanulók számára is számítható legyen tanulmányi pont, amennyiben nem történik meg a tanulmányi pontok számításának egységesítése
– hangsúlyozták. Kitértek arra is, hogy ha fennmaradnak a szakonként eltérő követelmények, az alábbi korrekciókra van szükség az érettségi eredmények számításánál:
- vagy legyen kötelező a technikumi szakmai vizsga ötödik tárgyként való elfogadása,
- vagy ha nem, akkor megfelelő súlyozással a szakmai vizsga nélkül, másik négy tárgyból számolják az érettségi átlagot.
Hasonló megoldást alkalmaznának a középiskolai év végi jegyekből számított eredményeknél is:
- vagy fogadjanak el egy szabadon választott szakmai tantárgyat,
- vagy pedig megfelelő súlyozással csak a négy tantárgy (magyar, matek, történelem, idegen nyelv) eredményét nézzék.
Hogy a mostani rendszer hogyan hozta emiatt hátrányba a technikumban végzetteket, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
Nyitóképünk illusztráció.