Melyik képzésre kerültök be, ha több helyen is eléritek a ponthatárt?

lőfordulhat, hogy a felvételi pontszámotok alapján több megjelölt képzésre is jogosultak lennétek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek közül szabadon választhattok a ponthatárok kihirdetése után.

A Felvi tájékoztatója szerint a felvételi ponthatárokat várhatóan 2026. július 23-án hirdetik ki. Ekkor minden jelentkező esetében megállapítják, hogy melyik jelentkezési helyre nyert – vagy nem nyert – besorolást.

Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen

Csak egy képzésre kerülhettek be

A felsőoktatási felvételi eljárásban egy jelentkező csak egyetlen képzésre nyerhet besorolást. Ha több olyan szakot is megjelöltetek, ahol eléritek vagy meghaladjátok a felvételhez szükséges ponthatárt, arra a képzésre vesznek fel, amely a jelentkezési sorrendetekben előbb szerepel.

Vagyis hiába lenne elegendő a pontszámotok több egyetemre vagy szakra is, a rendszer automatikusan a számotokra legkedvezőbb, előrébb rangsorolt képzésre sorol be. Éppen ezért a jelentkezési sorrendet mindig a valódi preferenciáitok alapján érdemes kialakítani.

Az első helyre azt a képzést érdemes tenni, ahová a leginkább szeretnétek bekerülni. A felvételi rendszer ugyanis nem azt vizsgálja, hogy melyik szakra lenne a legkönnyebb bekerülni, hanem azt, hogy a saját sorrendetek alapján melyik olyan képzés a legelőrébb szereplő, ahol elegendő pontot szereztetek.

Mikor tudjátok meg az eredményt?

Ha a jelentkezéskor megadtátok a magyarországi mobiltelefonszámotokat, a ponthatárok kihirdetésének napján SMS-ben is kaptok tájékoztatást arról, hogy melyik képzésre nyertetek besorolást. Ez azonban még nem minősül hivatalos értesítésnek.

A hivatalos besorolási döntést legkésőbb 2026. július 31-ig teszik közzé az E-felvételi rendszerében. Arról, hogy a határozat letölthetővé vált, e-mailben is értesítést kaptok.

A besorolási döntésből az is kiderül, hogy az egyes jelentkezési helyeken hány pontot számoltak nektek, mi alapján történt a pontszámítás, valamint az esetleges jogorvoslati lehetőségekről is tájékoztatást kaptok.

Ezután már az egyetem keres meg benneteket

A sikeresen besorolt jelentkezőknek az érintett felsőoktatási intézmény a ponthatárok kihirdetését követő öt munkanapon belül küldi meg a felvételi döntést. Ebben szerepelnek majd a beiratkozással kapcsolatos tudnivalók, valamint az is, hogy milyen következménye lehet annak, ha valaki nem iratkozik be.

Fontos tudni, hogy ponthatár alatti eredménnyel senki nem vehető fel, ugyanakkor akinek a pontszáma eléri a meghatározott ponthatárt, azt fel kell venni – kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében egy nála előrébb szereplő képzésre már felvételt nyert. Az is előfordulhat, hogy egy meghirdetett szak végül nem indul el.

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.