Ilyen felvételi ponthatárokat húztak tavaly a legnépszerűbb egyetemi képzéseken
Nemsokára kiderül, hányan jelentkeztek felsőoktatásba a 2026-os felvételi eljárás során. Addig is érdemes visszatekinteni arra, hogyan alakultak a ponthatárok 2025-ben.
Bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy egyszerűen sehol sem találja az érettségi bizonyítványát vagy a tanúsítványát. Mutatjuk, hogyan tudjátok pótolni.
Először is ne essetek kétségbe, forduljatok ahhoz az intézményhez vagy jogutódjához kell fordulni, amely az érettségi dokumentumot kiállította, és kérnetek kell egy másodlatot.
Jó, ha tudjátok, hogy a másodlat közokirat, de nem biztonsági okmány, ezért egyszerű A4-es lapra is el lehet készíteni.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint „a törzslap alapján a másodlatban mindazokat az adatokat feltüntetik, amelyek az érettségi dokumentumban szerepeltek (intézményi adatok, vizsgázói adatok, vizsgatárgyak, érdemjegyek, százalékok, záradékok, vizsgabizottsági adatok, kiállítás dátuma... stb.). Valamint másodlati záradékként ráírják a másodlat kiadásának az okát, a kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját és ellátják a kiállító szerv vezetőjének vagy megbízottjának aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával.”
Fontos, ha nincsen meg a törzslapotok, az nagy baj, mert ennek hiányában nem tud az iskola vagy a kormányhivatal másodlatot kiállítani.
Nemsokára kiderül, hányan jelentkeztek felsőoktatásba a 2026-os felvételi eljárás során. Addig is érdemes visszatekinteni arra, hogyan alakultak a ponthatárok 2025-ben.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány óra múlva bezár a felvi.hu egyik legfontosabb felülete – aki lemarad, annak idén már nem lesz újabb esélye szeptemberben egyetemet kezdeni.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.