Ilyen felvételi ponthatárokat húztak tavaly a legnépszerűbb egyetemi képzéseken
Nemsokára kiderül, hányan jelentkeztek felsőoktatásba a 2026-os felvételi eljárás során. Addig is érdemes visszatekinteni arra, hogyan alakultak a ponthatárok 2025-ben.
Bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy egyszerűen sehol sem találja az érettségi bizonyítványát vagy a tanúsítványát. Mutatjuk, hogyan tudjátok pótolni.
Először is ne essetek kétségbe, forduljatok ahhoz az intézményhez vagy jogutódjához kell fordulni, amely az érettségi dokumentumot kiállította, és kérnetek kell egy másodlatot.
Jó, ha tudjátok, hogy a másodlat közokirat, de nem biztonsági okmány, ezért egyszerű A4-es lapra is el lehet készíteni.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint „a törzslap alapján a másodlatban mindazokat az adatokat feltüntetik, amelyek az érettségi dokumentumban szerepeltek (intézményi adatok, vizsgázói adatok, vizsgatárgyak, érdemjegyek, százalékok, záradékok, vizsgabizottsági adatok, kiállítás dátuma... stb.). Valamint másodlati záradékként ráírják a másodlat kiadásának az okát, a kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját és ellátják a kiállító szerv vezetőjének vagy megbízottjának aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával.”
Fontos, ha nincsen meg a törzslapotok, az nagy baj, mert ennek hiányában nem tud az iskola vagy a kormányhivatal másodlatot kiállítani.
Nemsokára kiderül, hányan jelentkeztek felsőoktatásba a 2026-os felvételi eljárás során. Addig is érdemes visszatekinteni arra, hogyan alakultak a ponthatárok 2025-ben.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.