Ilyen felvételi ponthatárokat húztak tavaly a legnépszerűbb egyetemi képzéseken

Nemsokára kiderül, hányan jelentkeztek felsőoktatásba a 2026-os felvételi eljárás során. Addig is érdemes visszatekinteni arra, hogyan alakultak a ponthatárok 2025-ben.

Tavaly közel 130 ezren adták be jelentkezésüket valamelyik egyetemre, és mivel a felvételizők száma évről évre növekszik, idén is hasonló nagyságrendre lehet számítani.

Ha 200 pontot elértek a felsőoktatási felvételin, tanítónak már felvehetnek

Hamarosan az ügyintézési időszak is kezdetét veszi, amely a pontok számolgatásának ideje is egyben. A felvételizők számára különösen hasznos lehet viszonyítási alapként tudni, hogy az előző évben hány ponttól lehetett bekerülni az egyes képzésekre.

Így alakultak a felvételi pontszámok 2025-ben a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzéseken:

gazdálkodási és menedzsment

  • BCE:443 pont

  • BGE:400 pont

  • ELTE:422 pont

  • DE:407 pont

pszichológia

  • ELTE:457 pont

  • PPKE: 474 pont

  • KRE: 447 pont

  • SZTE:442 pont

kereskedelem és marketing

  • BGE:400 pont

  • ELTE:419 pont

  • PTE:401 pont

jogász

  • ELTE: 479 pont

  • PPKE:469 pont

  • KRE:445 pont

  • SZTE:438 pont

általános orvos

  • SE:425 pont

  • DE:397 pont

  • SZTE:414 pont

  • PTE:406 pont

mérnökinformatika

  • BME:355 pont

  • OE:423 pont

  • PTE:371 pont

  • SZTE: 356 pont

nemzetközi gazdálkodás

  • BGE:400 pont

  • Corvinus: 478 pont

  • BME:420 pont

ápolás és betegellátás

  • SE (gyógytornász): 382 pont

  • DE (dietetikus): 350 pont

  • PTE (szülésznő): 319 pont

pénzügy és számvitel

  • BME:438 pont

  • ELTE:423 pont

  • BGE: 401 pont

  • Corvinus: 442 pont

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.