Nemsokára kiderül, hányan jelentkeztek felsőoktatásba a 2026-os felvételi eljárás során. Addig is érdemes visszatekinteni arra, hogyan alakultak a ponthatárok 2025-ben.
Tavaly közel 130 ezren adták be jelentkezésüket valamelyik egyetemre, és mivel a felvételizők száma évről évre növekszik, idén is hasonló nagyságrendre lehet számítani.
Ha 200 pontot elértek a felsőoktatási felvételin, tanítónak már felvehetnek
Hamarosan az ügyintézési időszak is kezdetét veszi, amely a pontok számolgatásának ideje is egyben. A felvételizők számára különösen hasznos lehet viszonyítási alapként tudni, hogy az előző évben hány ponttól lehetett bekerülni az egyes képzésekre.
Így alakultak a felvételi pontszámok 2025-ben a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzéseken:
gazdálkodási és menedzsment
BCE:443 pont
BGE:400 pont
ELTE:422 pont
DE:407 pont
pszichológia
ELTE:457 pont
PPKE: 474 pont
KRE: 447 pont
SZTE:442 pont
kereskedelem és marketing
BGE:400 pont
ELTE:419 pont
PTE:401 pont
jogász
ELTE: 479 pont
PPKE:469 pont
KRE:445 pont
SZTE:438 pont
általános orvos
SE:425 pont
DE:397 pont
SZTE:414 pont
PTE:406 pont
mérnökinformatika
BME:355 pont
OE:423 pont
PTE:371 pont
SZTE: 356 pont
nemzetközi gazdálkodás
BGE:400 pont
Corvinus: 478 pont
BME:420 pont
ápolás és betegellátás
SE (gyógytornász): 382 pont
DE (dietetikus): 350 pont
PTE (szülésznő): 319 pont
pénzügy és számvitel
BME:438 pont
ELTE:423 pont
BGE: 401 pont
Corvinus: 442 pont
A tíz legnagyobb hazai egyetem közül nyolcban kizárólag a gazdaságtudományi képzéseken nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a többi szakterületen a keretszámok változatlanok maradtak az előző évhez képest.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
