Ilyen felvételi ponthatárokat húztak tavaly a legnépszerűbb egyetemi képzéseken

Nemsokára kiderül, hányan jelentkeztek felsőoktatásba a 2026-os felvételi eljárás során. Addig is érdemes visszatekinteni arra, hogyan alakultak a ponthatárok 2025-ben.

Tavaly közel 130 ezren adták be jelentkezésüket valamelyik egyetemre, és mivel a felvételizők száma évről évre növekszik, idén is hasonló nagyságrendre lehet számítani.

Ha 200 pontot elértek a felsőoktatási felvételin, tanítónak már felvehetnek

Hamarosan az ügyintézési időszak is kezdetét veszi, amely a pontok számolgatásának ideje is egyben. A felvételizők számára különösen hasznos lehet viszonyítási alapként tudni, hogy az előző évben hány ponttól lehetett bekerülni az egyes képzésekre.

Így alakultak a felvételi pontszámok 2025-ben a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzéseken:

gazdálkodási és menedzsment

  • BCE:443 pont
  • BGE:400 pont
  • ELTE:422 pont
  • DE:407 pont

pszichológia

  • ELTE:457 pont
  • PPKE: 474 pont
  • KRE: 447 pont
  • SZTE:442 pont

kereskedelem és marketing

  • BGE:400 pont
  • ELTE:419 pont
  • PTE:401 pont

jogász

  • ELTE: 479 pont
  • PPKE:469 pont
  • KRE:445 pont
  • SZTE:438 pont

általános orvos

  • SE:425 pont
  • DE:397 pont
  • SZTE:414 pont
  • PTE:406 pont

mérnökinformatika

  • BME:355 pont
  • OE:423 pont
  • PTE:371 pont
  • SZTE: 356 pont

nemzetközi gazdálkodás

  • BGE:400 pont
  • Corvinus: 478 pont
  • BME:420 pont

ápolás és betegellátás

  • SE (gyógytornász): 382 pont
  • DE (dietetikus): 350 pont
  • PTE (szülésznő): 319 pont

pénzügy és számvitel

  • BME:438 pont
  • ELTE:423 pont
  • BGE: 401 pont
  • Corvinus: 442 pont

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.