Mutatjuk, hogy milyen minimumponthatárokat húztak a felvételin az egyes egyetemek a tanárképzéseken.
A 2026-os felsőoktatási felvételire készülők számára kulcskérdés, hogy egyes szakokon milyen ponthatárokkal lehet számolni. A tanítóképzés iránt érdeklődőknek jó hír, hogy több intézményben már 200 pont elérésével is teljesíthető a bekerüléshez szükséges minimumkövetelmény – ugyanakkor az egyetemek között lehetnek különbségek.
Nem mindegy, hova jelentkezel, hatalmas eltérések lehetnek karonként is az intézményi pontok között
A tanító alapképzés nyolc féléves, és az intézmények saját hatáskörben határozhatják meg a felvételhez szükséges minimumponthatárt. A meghirdetett képzések alapján az idei elvárások a következőképpen alakulnak:
Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE): 200 pont
Nyíregyházi Egyetem (NYE): 200 pont
Pannon Egyetem (PE): 240 pont
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE): 240 pont
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE): 260 pont
Nem minden egyetem élt a minimumponthatár megállapításának lehetőségével. A tanítóképzések egy részénél – például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) esetében – nem határoztak meg külön intézményi minimumot. Ezeken a helyeken a felvételi ponthatár a jelentkezők teljesítményétől és a férőhelyek számától függően alakul.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
