Mutatjuk, hogy milyen minimumponthatárokat húztak a felvételin az egyes egyetemek a tanárképzéseken.
A 2026-os felsőoktatási felvételire készülők számára kulcskérdés, hogy egyes szakokon milyen ponthatárokkal lehet számolni. A tanítóképzés iránt érdeklődőknek jó hír, hogy több intézményben már 200 pont elérésével is teljesíthető a bekerüléshez szükséges minimumkövetelmény – ugyanakkor az egyetemek között lehetnek különbségek.
Nem mindegy, hova jelentkezel, hatalmas eltérések lehetnek karonként is az intézményi pontok között
A tanító alapképzés nyolc féléves, és az intézmények saját hatáskörben határozhatják meg a felvételhez szükséges minimumponthatárt. A meghirdetett képzések alapján az idei elvárások a következőképpen alakulnak:
Nem minden egyetem élt a minimumponthatár megállapításának lehetőségével. A tanítóképzések egy részénél – például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) esetében – nem határoztak meg külön intézményi minimumot. Ezeken a helyeken a felvételi ponthatár a jelentkezők teljesítményétől és a férőhelyek számától függően alakul.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
