Mutatjuk, hogy milyen minimumponthatárokat húztak a felvételin az egyes egyetemek a tanárképzéseken.
A 2026-os felsőoktatási felvételire készülők számára kulcskérdés, hogy egyes szakokon milyen ponthatárokkal lehet számolni. A tanítóképzés iránt érdeklődőknek jó hír, hogy több intézményben már 200 pont elérésével is teljesíthető a bekerüléshez szükséges minimumkövetelmény – ugyanakkor az egyetemek között lehetnek különbségek.
Nem mindegy, hova jelentkezel, hatalmas eltérések lehetnek karonként is az intézményi pontok között
A tanító alapképzés nyolc féléves, és az intézmények saját hatáskörben határozhatják meg a felvételhez szükséges minimumponthatárt. A meghirdetett képzések alapján az idei elvárások a következőképpen alakulnak:
Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE): 200 pont
Nyíregyházi Egyetem (NYE): 200 pont
Pannon Egyetem (PE): 240 pont
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE): 240 pont
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE): 260 pont
Nem minden egyetem élt a minimumponthatár megállapításának lehetőségével. A tanítóképzések egy részénél – például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) esetében – nem határoztak meg külön intézményi minimumot. Ezeken a helyeken a felvételi ponthatár a jelentkezők teljesítményétől és a férőhelyek számától függően alakul.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
