Ilyen feladatokra számíthattok a magyarérettségi irodalmi kvízében

Mutatjuk, hogyan kérdezhetik ki többek között az egyes műnemeket, műfajokat, korstílusokat vagy memoritereket a magyarérettségin.

A gyakorlati szövegalkotás helyett 2024-től a magyarérettségi I. részében a szövegértés után a vizsgázóknak egy 20 pontos irodalmi feladatlapot kell megoldaniuk, ami a tanulmányaik alatt megszerzett irodalmi tájékozottságot méri. Ez az Oktatási Hivatal által kiadott részletes vizsgakövetelmények szerint különböző feladattípusokból áll.

A feladatok 4-6 kérdés- vagy feladatcsoport köré szerveződnek. A feladatlap (a)

  • korstílusok, stílusjegyek, stílusfajták felismerését,
  • műnemi, műfaji tájékozottságot,
  • verstani ismereteket (felismerés szintjén),
  • a kötelezőnek kijelölt memoritereket,
  • műismeretet,
  • az irodalmi szöveg megalkotottságának eszközeit

mérhet(i).

A vizsgázók különböző feladattípusokkal találkoznak egy feladatlapon belül. Ilyen lehet például

  • táblázat kitöltése,
  • igaz-hamis választás,
  • sorrend kialakítása,
  • párosítás,
  • szövegkiegészítés,
  • fogalmak azonosítása,
  • memoriterek felismerése, kiegészítése.

Az OH ezzel kapcsolatos dokumentumát ide kattintva éritek el.

5 videó, amelyek segítenek felkészülni a matekérettségire

Szeretnétek minél több pontot szerezni az érettségin? Jó helyen jártok – segítünk, hogy jól sikerüljön a felkészülés. Legyen szó a számológép praktikus használatáról, a logikai tagadás megértéséről vagy hatékony tanulási stratégiákról, a Studium Generale csapatával összegyűjtöttünk néhány igazán hasznos tudnivalót, amelyekkel könnyebben vehetitek az akadályokat.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.