Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Itt a felvételi kampány, amikor pár szóban dől el, hol ígérnek karriert, élményt és teljes jövőképet – mi pedig összegyűjtöttük, mivel próbálják 2026-ban meggyőzni a jelentkezőket az egyetemek.
Február 15-ig adhatják le jelentkezésüket azok, akik 2026 szeptemberétől már a felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni. A tét nem kicsi: 2025-ben közel 130 ezren jelentkeztek valamelyik magyar egyetemre, közülük pedig mintegy 95 ezren nyertek felvételt. A jelentkezőknek komoly döntést kell meghozniuk: nemcsak szakot választanak, hanem intézményt is, és azt mérlegelik, hol érzik úgy, hogy a következő éveik – és talán a jövőjük – a legjobb kezekben lesznek.
Felvételi 2026: itt a teljes menetrend a jelentkezéstől a besorolási döntésig
A felvételi előtti időszak azonban nemcsak a diákok számára kulcsfontosságú. Ilyenkor az egyetemek is rákapcsolnak: komoly kampányokat indítanak, hogy meggyőzzék a felvételizőket, miért éppen az ő intézményük a legjobb választás. Hirdetéseikkel ellepik az online felületeket, a közösségi médiát, sőt az utcákat is – banner itt, óriásplakát ott –, a cél pedig egyértelmű: minél többen találkozzanak az egyetem nevével és üzenetével.
Ebben az időszakban az intézmények előveszik kreatívabb énjüket, és minden évben megpróbálják néhány szóban összesűríteni mindazt, amit egy egyetem, egy diploma és ideális esetben egy teljes jövőkép jelenthet egy 18-19 évesnek. Ilyenkor megjelennek inspiráló mondatok, nagybetűs ígéretek és olyan szlogenek, amelyek szerint itt bizony garantált a sikeres jövő.
A szlogen kiválasztása korántsem mellékes részlet. Marketinges szakértők szerint a jó szlogen egyetlen mondatba sűríti a márka – jelen esetben az egyetem – esszenciáját: azt az összetett intézményi működést, értékrendet és jövőképet, amelyet a lehető legegyszerűbb formában kell átadni. Ez könnyűnek tűnhet, valójában azonban komoly kihívás kevés szóval valódi tartalmat közvetíteni.
Ekkor lesznek a budapesti egyetemi nyílt napok 2026-ban
Ekkor lesznek a vidéki egyetemi nyílt napok 2026-ban
Az ideális kampányszöveg minden felületen működik: hirdetésekben, plakátokon, videókban és azokon a csatornákon, ahol az egyetem el szeretné érni a célcsoportját. A szlogen egyik legfontosabb feladata, hogy megkülönböztesse az intézményt a többitől. A túltelített piacon ugyanis az nyer, aki érzelmekre hat, pozitív gondolatokat ébreszt, és már az első pillanatban szimpátiát kelt. Egy jól eltalált szlogen ehhez is hozzájárulhat: olyan asszociációkat indít el, amelyek hosszabb távon is az egyetemhez kötik a jelentkezőt.

A másik alapelv az egyszerűség. A jó szlogent bárki, bárhol, bármikor fel tudja idézni – akár akkor is, ha épp a harmadik hirdetés ugrik fel két TikTok-videók között. A szakzsargon, a túlmagyarázás és a bonyolult megfogalmazás inkább hátrány, mint előny.
Az egyetemek láthatóan igyekeznek követni ezeket az alapszabályokat. Kampányszövegeik rövidek, lendületesek, és azt az érzést keltik a felvételizőkben, hogy náluk bizony nagy dolgok történhetnek. Mi pedig összegyűjtöttük azokat a szlogeneket, amelyekkel az idei felvételi kampány során a neten vagy éppen az utcán találkoztunk. Íme a lista:
"Sokszínű tudás, biztos jövő" (Óbudai Egyetem)
"A legjobbak választása" (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem VIK)
"Biztos hely, biztos tudás, biztos jövő!" (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem)
"A legjobb választásod!" (Miskolci Egyetem)
"Ahol fontos vagy!" (Károli Gáspár Református Egyetem)
"Közösség, lehetőségek, jövő!" (Pécsi Tudományegyetem AJK)
"Lennél? Lehetsz." (Milton Friedman Egyetem)
"Globális világ. Személyes siker." (Budapesti Metropolitan Egyetem)
"Biztos út a célhoz" (Debreceni Egyetem)
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.