Amikor a 700 ezer forintos tandíj olcsónak számít - megnéztük, melyek a legdrágább képzések a pótfelvételin

A 700 ezer forintostól egészen a 4,7 millió forintos tandíjakig találtunk mindenféle összeget.

Azoknak, akik az általános felvételin egyetlen megjelölt szakra sem nyertek felvételt, vagy nem is jelentkeztek még felsőoktatási képzésre 2025-ben, lehetőségük van a pótfelvételire.

Tavalyhoz képest mintegy 36 százalékkal kevesebb az állami ösztöndíjas képzés a pótfelvételin

Érdemes tudni, hogy a legtöbb meghirdetett szak csak önköltséges formában indul. Már átlagosan is több százezer forintba kerülnek a felsőoktatási képzések, azonban egyes helyeken az átlagár dupláját vagy tripláját is elkérhetik.

Mivel mindig izgalmas, hogyan alakulnak a képzések árai, ezért megnéztük, mennyibe kerülnek a legdrágább alap- és osztatlan képzések a 2025-ös pótfelvételin:

Corvinus

  • filozófia, politika, gazdaság: 800 000 forint/félév
  • gazdálkodási és menedzsment (angol): 990 001 forint/félév
  • gazdálkodási és menedzsment: 700 000 forint/félév
  • üzleti adattudományok (angol): 990 000 forint/félév

METU

  • animáció: 942 000 forint/félév
  • mozgókép (film- és televíziórendező): 927 000 forint/félév
  • tervezőgrafika: 828 000 forint/félév

IBS

  • gazdálkodás és menedzsment: 1 000 000 forint/félév
  • kereskedelem és marketing: 1 000 000 forint/félév
  • nemzetközi gazdálkodás: 1 000 000 forint/félév
  • pszichológia: 1 000 000 forint/félév

DE

  • gyógyszerész: 800 000 forint/félév
  • általános orvos: 1 350 000 forint/félév

A Debreceni Egyetemnél érdemes megjegyezni, hogy egyedüliként itt hirdettek általános orvosi képzést a pótfelvtételin, amelyre államilag támogatott formában is lehet jelentkezni.

BCKF

  • cirkuszművészet: 900 000 forint/félév
  • táncművész (kortárstánc): 900 000 forint/félév
  • táncos és próbatervező: 900 000 forint/félév

MILTON

  • repülőmérnöki: 4 700 000 forint/félév

Továbbra is az ország legdrágább képzésének számít a repülőmérnöki szak, mellyel korábban itt foglalkoztunk.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.