Amikor a 700 ezer forintos tandíj olcsónak számít - megnéztük, melyek a legdrágább képzések a pótfelvételin

A 700 ezer forintostól egészen a 4,7 millió forintos tandíjakig találtunk mindenféle összeget.

Azoknak, akik az általános felvételin egyetlen megjelölt szakra sem nyertek felvételt, vagy nem is jelentkeztek még felsőoktatási képzésre 2025-ben, lehetőségük van a pótfelvételire.

Tavalyhoz képest mintegy 36 százalékkal kevesebb az állami ösztöndíjas képzés a pótfelvételin

Érdemes tudni, hogy a legtöbb meghirdetett szak csak önköltséges formában indul. Már átlagosan is több százezer forintba kerülnek a felsőoktatási képzések, azonban egyes helyeken az átlagár dupláját vagy tripláját is elkérhetik.

Mivel mindig izgalmas, hogyan alakulnak a képzések árai, ezért megnéztük, mennyibe kerülnek a legdrágább alap- és osztatlan képzések a 2025-ös pótfelvételin:

Corvinus

  • filozófia, politika, gazdaság: 800 000 forint/félév
  • gazdálkodási és menedzsment (angol): 990 001 forint/félév
  • gazdálkodási és menedzsment: 700 000 forint/félév
  • üzleti adattudományok (angol): 990 000 forint/félév

METU

  • animáció: 942 000 forint/félév
  • mozgókép (film- és televíziórendező): 927 000 forint/félév
  • tervezőgrafika: 828 000 forint/félév

IBS

  • gazdálkodás és menedzsment: 1 000 000 forint/félév
  • kereskedelem és marketing: 1 000 000 forint/félév
  • nemzetközi gazdálkodás: 1 000 000 forint/félév
  • pszichológia: 1 000 000 forint/félév

DE

  • gyógyszerész: 800 000 forint/félév
  • általános orvos: 1 350 000 forint/félév

A Debreceni Egyetemnél érdemes megjegyezni, hogy egyedüliként itt hirdettek általános orvosi képzést a pótfelvtételin, amelyre államilag támogatott formában is lehet jelentkezni.

BCKF

  • cirkuszművészet: 900 000 forint/félév
  • táncművész (kortárstánc): 900 000 forint/félév
  • táncos és próbatervező: 900 000 forint/félév

MILTON

  • repülőmérnöki: 4 700 000 forint/félév

Továbbra is az ország legdrágább képzésének számít a repülőmérnöki szak, mellyel korábban itt foglalkoztunk.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.