A legtöbb felsőoktatási intézményben augusztus végére vagy szeptember elejére szervezik a frissen felvett hallgatóknak a személyes beiratkozást. Ez az intézményekbe való felvételt követően az egyik legfontosabb lépés, de mi történik, ha valaki nem tud rá elmenni?
Ha valaki lemarad a személyes beiratkozásról az egyetemen, az komoly következményekkel járhat – akár az is előfordulhat, hogy elveszíti a felvételi jogát, és nem kezdheti meg a tanulmányait az adott évben.
Itt találhatjátok meg a leendő szaktársaitokat már a gólyatábor előtt
A legtöbb felsőoktatási intézmény a személyes beiratkozást tekinti a hallgatói jogviszony létrejöttének feltételéül. Ez azt jelenti, hogy ha a megadott időpontban nem jelenik meg a hallgató, és előzetesen sem jelzi akadályoztatását, akkor az egyetem elutasíthatja a beiratkozását.
Mit lehet tenni, ha valaki nem tud megjelenni?
Ha valaki valamilyen okból (például betegség, külföldi tartózkodás) nem tud személyesen jelen lenni, mielőbb jeleznie kell az illetékes tanulmányi osztálynak vagy a felvételi irodának. Sok egyetem lehetőséget biztosít meghatalmazással történő beiratkozásra, vagy – kivételes esetben – egyéni halasztást is adhat.
Pótidőpont lehetséges, de nem garantált
Egyes intézmények biztosítanak pótidőpontot a beiratkozásra, de ez nem kötelező, és az igénybevételéről mindig az adott kar vagy intézmény dönt. Ezért kulcsfontosságú, hogy a hallgatók folyamatosan figyeljék az e-mailjeiket, a Neptun-üzeneteket és az egyetem hivatalos kommunikációját.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
