Felvételi 2025: erre az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos képzésre kellett a legkevesebb pont

Még a 200 pontot sem érte el a ponthatár.

Bár a legalacsonyabb ponthatárokkal már foglalkoztunk, de ezek jellemzően levelező tagozaton vagy önköltséges formában indultak.

Ponthatárok 2025

A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzések közül a legkesebb pont, összesen 187 a Gábor Dénes Egyetem gazdaságinformatikus alapképzésére kellett, de 188 ponttal állami ösztöndíjasként már be lehetett kerülni.

  • a GDE mérnökinformatikus
  • a NJE kertészmérnöki
  • a PTE szőlész-borász
  • és az ELTE néderlandisztika képzésére nappali tagozatra.

Ennyi ponthoz egyébként nagyjából egy erős hármas érettségi is elég volt.

A felvételi ponthatárokkal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.