Ezek voltak az elmúlt két év legalacsonyabb ponthatárai

Vannak szakok, amiken minden évben nagyon magasra teszik a lécet, és olyanok is, ahol pedig megdöbbentően alacsonyra - kiváltképp azóta, mióta eltörölték a minimumponthatárokat. Összeszedtük, mely egyetemeken és milyen szakokon volt a legalacsonyabb a bejutási küszöb 2024-ben és 2023-ban.

  • Székács Linda

2022-ben élt utoljára az a szabály, hogy a felvételizőknek meg kell ugraniuk egy központilag meghatározott minimum pontszámot ahhoz, hogy egyáltalán legyen esélyük bekerülni valamelyik magyarországi egyetemre. Ez a minimumpontszám

  • alapszakok esetén 280,
  • felsőoktatási szakképzésben 240 volt a maximum 500 pontból,
  • mesterképzéseken pedig 50 a maximum 100 pontból.

Ezt azonban 2023-ban eltörölték, jobban mondva a minimumponthatárok lehetőségét (az intézményi pontok meghatározásával együtt) az egyetemek kezébe adták. Ettől kezdve tehát akár a korábban említett pontok alatt, kettes-hármas éretsségikkel is be lehet kerülni egyes egyetemek egyes képzéseire.

Ebben az évben például a Edutus Egyetem levelező, önköltséges gazdálkodási és menedzsment képzésére 110 ponttal lehetett bekerülni, a Wesley János Lelkészképző Főiskola állami ösztöndíjas, levelező környezettan képzésére pedig csupán 108 pont kellett.

2024-ben pedig a legalacsonyabb ponthatárok az alábbi képzéseken voltak.

  • Tomori Pál Főiskola – Gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 98 pont
  • Wesley János Lelkészképző Főiskola – Környezettan (nappali, önköltséges): 98 pont
  • Wekerle Sándor Üzleti Főiskola – Kereskedelem és marketing (nappali, önköltséges): 82 pont
  • Wekerle – Gazdaságinformatikus (levelező, önköltséges): 78 pont
Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

A ponthatárhúzásra itt az Eduline-on is nagyon készülünk. Ide kattintva este nyolckor megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát, ezen felül pedig statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

 

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.