Vannak szakok, amiken minden évben nagyon magasra teszik a lécet, és olyanok is, ahol pedig megdöbbentően alacsonyra - kiváltképp azóta, mióta eltörölték a minimumponthatárokat. Összeszedtük, mely egyetemeken és milyen szakokon volt a legalacsonyabb a bejutási küszöb 2024-ben és 2023-ban.
2022-ben élt utoljára az a szabály, hogy a felvételizőknek meg kell ugraniuk egy központilag meghatározott minimum pontszámot ahhoz, hogy egyáltalán legyen esélyük bekerülni valamelyik magyarországi egyetemre. Ez a minimumpontszám
Ezt azonban 2023-ban eltörölték, jobban mondva a minimumponthatárok lehetőségét (az intézményi pontok meghatározásával együtt) az egyetemek kezébe adták. Ettől kezdve tehát akár a korábban említett pontok alatt, kettes-hármas éretsségikkel is be lehet kerülni egyes egyetemek egyes képzéseire.
Ebben az évben például a Edutus Egyetem levelező, önköltséges gazdálkodási és menedzsment képzésére 110 ponttal lehetett bekerülni, a Wesley János Lelkészképző Főiskola állami ösztöndíjas, levelező környezettan képzésére pedig csupán 108 pont kellett.
2024-ben pedig a legalacsonyabb ponthatárok az alábbi képzéseken voltak.
| Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat! |
A ponthatárhúzásra itt az Eduline-on is nagyon készülünk. Ide kattintva este nyolckor megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát, ezen felül pedig statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.
Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!
|
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
