Ezek voltak az elmúlt két év legalacsonyabb ponthatárai

Vannak szakok, amiken minden évben nagyon magasra teszik a lécet, és olyanok is, ahol pedig megdöbbentően alacsonyra - kiváltképp azóta, mióta eltörölték a minimumponthatárokat. Összeszedtük, mely egyetemeken és milyen szakokon volt a legalacsonyabb a bejutási küszöb 2024-ben és 2023-ban.

  • Székács Linda

2022-ben élt utoljára az a szabály, hogy a felvételizőknek meg kell ugraniuk egy központilag meghatározott minimum pontszámot ahhoz, hogy egyáltalán legyen esélyük bekerülni valamelyik magyarországi egyetemre. Ez a minimumpontszám

  • alapszakok esetén 280,
  • felsőoktatási szakképzésben 240 volt a maximum 500 pontból,
  • mesterképzéseken pedig 50 a maximum 100 pontból.

Ezt azonban 2023-ban eltörölték, jobban mondva a minimumponthatárok lehetőségét (az intézményi pontok meghatározásával együtt) az egyetemek kezébe adták. Ettől kezdve tehát akár a korábban említett pontok alatt, kettes-hármas éretsségikkel is be lehet kerülni egyes egyetemek egyes képzéseire.

Ebben az évben például a Edutus Egyetem levelező, önköltséges gazdálkodási és menedzsment képzésére 110 ponttal lehetett bekerülni, a Wesley János Lelkészképző Főiskola állami ösztöndíjas, levelező környezettan képzésére pedig csupán 108 pont kellett.

2024-ben pedig a legalacsonyabb ponthatárok az alábbi képzéseken voltak.

  • Tomori Pál Főiskola – Gazdálkodási és menedzsment (levelező, önköltséges): 98 pont
  • Wesley János Lelkészképző Főiskola – Környezettan (nappali, önköltséges): 98 pont
  • Wekerle Sándor Üzleti Főiskola – Kereskedelem és marketing (nappali, önköltséges): 82 pont
  • Wekerle – Gazdaságinformatikus (levelező, önköltséges): 78 pont
Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

A ponthatárhúzásra itt az Eduline-on is nagyon készülünk. Ide kattintva este nyolckor megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát, ezen felül pedig statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

 

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.