Ennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakokon, ha nem vesznek fel titeket állami ösztöndíjas képzésre

A legtöbb egyetemen 320-470 ezer forint között mozognak a tandíjak összegei, de van egy két drágább; 700 ezer forintos, vagy egymilliót is meghaladó kivétel.

  • Székács Linda

Július 23-án végre pont kerül az idei felsőoktatási felvételi eljárás végére; kihirdetik a ponthatárokat, amely során nem csak az derül ki, hogy kit hova vettek fel, hanem az is, hogy - amennyiben valaki megjelölte mindkét lehetőséget - állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre sikerült elérni a szükséges ponthatárt.

Önköltséges képzés esetén a fevett hallgatóknak félévente be kell fizetniük az egyetem által meghatározott tandíj összegét.

Megnéztük, hogy 2025-ben ez az öt legnépszerűbb alap- és osztatlan képzésen pontosan mennyi pénzt jelent:

gazdálkodási és menedzsment (elsőhelyes jelentkezők száma: 4484, összes jelentkező száma: 18 885)

  • BCE - 700 000 forint
  • BGE - 460 000 forint
  • ELTE - 420 000 forint
  • DE - 230 000 forint

pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 2849, összes jelentkező száma: 8912)

  • ELTE - 350 000 forint
  • PPKE - 400 000 forint
  • SZTE - 340 000 forint
  • KRE - 370 000 forint

kereskedelem és marketing (elsőhelyes jelentkezők száma: 2677, összes jelentkező száma: 10 960)

  • BGE - 460 000 forint
  • ELTE - 420 000 forint
  • PTE - 375 000 forint

jogász (elsőhelyes jelentkezők száma: elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853)

  • ELTE - 430 000 forint
  • PPKE - 385 000 forint
  • KRE - 370 000 forint
  • SZTE - 320 000 forint

általános orvos (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704)

  • SE - 1 350 000 forint
  • DE - 1 350 000 forint
  • SZTE - 1 350 000 forint
  • PTE - 1 350 000 forint
Van esély átkerülni állami ösztöndíjas képzésre?
Amennyiben valakit állami ösztöndíjas képzésre vesznek fel, az nem jelenti azt, hogy a tanulmányai végéig ebben a formában is maradhat. Ugyanígy az önköltséges képzésről is van némi esély átkerülni ösztöndíjas formában, amennyiben onnan valaki kiesik. Ezt átsorolásnak hívják, aminek az a lényege, hogy a gyengébben teljesítő állami ösztöndíjas hallgatókat önköltséges finanszírozási formába sorolják át, a megüresedő ösztöndíjas helyeket pedig jól teljesítő, korábban önköltséges hallgatókkal töltik fel.

Ezért csak annyi hallgatót tudnak átvenni az egyetemek, ahány hely megüresedik az állami képzésen.

Az átsorolás nem automatikusan történik, hanem előzetesen kérelmeznie kell minden jelentkezőnek a Neptunon keresztül.

Az átsorolás feltételeit az egyetemek maguk határozzák meg, ezért az ezzel kapcsolatos információkról a tanulmányi osztályon lesz érdemes tájékozódni.

 

            Hozzászólások

            Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

            „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

            Közoktatás
            Vendégszerző

            A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

            Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

            Közoktatás
            Palotás Zsuzsanna

            Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

            Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

            Felsőoktatás
            Palotás Zsuzsanna