Ennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakokon, ha nem vesznek fel titeket állami ösztöndíjas képzésre

A legtöbb egyetemen 320-470 ezer forint között mozognak a tandíjak összegei, de van egy két drágább; 700 ezer forintos, vagy egymilliót is meghaladó kivétel.

  • Székács Linda

Július 23-án végre pont kerül az idei felsőoktatási felvételi eljárás végére; kihirdetik a ponthatárokat, amely során nem csak az derül ki, hogy kit hova vettek fel, hanem az is, hogy - amennyiben valaki megjelölte mindkét lehetőséget - állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre sikerült elérni a szükséges ponthatárt.

Önköltséges képzés esetén a fevett hallgatóknak félévente be kell fizetniük az egyetem által meghatározott tandíj összegét.

Megnéztük, hogy 2025-ben ez az öt legnépszerűbb alap- és osztatlan képzésen pontosan mennyi pénzt jelent:

gazdálkodási és menedzsment (elsőhelyes jelentkezők száma: 4484, összes jelentkező száma: 18 885)

  • BCE - 700 000 forint
  • BGE - 460 000 forint
  • ELTE - 420 000 forint
  • DE - 230 000 forint

pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 2849, összes jelentkező száma: 8912)

  • ELTE - 350 000 forint
  • PPKE - 400 000 forint
  • SZTE - 340 000 forint
  • KRE - 370 000 forint

kereskedelem és marketing (elsőhelyes jelentkezők száma: 2677, összes jelentkező száma: 10 960)

  • BGE - 460 000 forint
  • ELTE - 420 000 forint
  • PTE - 375 000 forint

jogász (elsőhelyes jelentkezők száma: elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853)

  • ELTE - 430 000 forint
  • PPKE - 385 000 forint
  • KRE - 370 000 forint
  • SZTE - 320 000 forint

általános orvos (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704)

  • SE - 1 350 000 forint
  • DE - 1 350 000 forint
  • SZTE - 1 350 000 forint
  • PTE - 1 350 000 forint
Van esély átkerülni állami ösztöndíjas képzésre?
Amennyiben valakit állami ösztöndíjas képzésre vesznek fel, az nem jelenti azt, hogy a tanulmányai végéig ebben a formában is maradhat. Ugyanígy az önköltséges képzésről is van némi esély átkerülni ösztöndíjas formában, amennyiben onnan valaki kiesik. Ezt átsorolásnak hívják, aminek az a lényege, hogy a gyengébben teljesítő állami ösztöndíjas hallgatókat önköltséges finanszírozási formába sorolják át, a megüresedő ösztöndíjas helyeket pedig jól teljesítő, korábban önköltséges hallgatókkal töltik fel.

Ezért csak annyi hallgatót tudnak átvenni az egyetemek, ahány hely megüresedik az állami képzésen.

Az átsorolás nem automatikusan történik, hanem előzetesen kérelmeznie kell minden jelentkezőnek a Neptunon keresztül.

Az átsorolás feltételeit az egyetemek maguk határozzák meg, ezért az ezzel kapcsolatos információkról a tanulmányi osztályon lesz érdemes tájékozódni.

 

            Hozzászólások

            A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

            A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

            Felsőoktatás
            Palotás Zsuzsanna

            Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

            A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

            Közoktatás
            Palotás Zsuzsanna

            A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

            A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

            Közoktatás
            Pukli István