Pótfelvételi 2025: minden fontos információ egy helyen

Ha valakit nem vesznek fel az általa megjelölt szakok egyikére sem, akkor még pótfelvételivel bekerülhet a felsőoktatásba. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Rodler Lili

Mivel még a ponthatárhúzás előtt állunk – bár az E-felvi rendszerének lassúsága és a felmerülő hibák nem könnyítik meg a várakozást – jó, ha készültök egy B-tervvel. Mutatjuk eddig mit lehet tudni az idei pótfelvételi eljárásról.

Mikor van a pótfelvételi jelentkezése és ponthatárhúzása?

A jelentkezést általában pár nappal azután szokták elindítani, hogy az általános eljárás ponthatárait kihirdették, így valamikor július végén és augusztus elején várható. A ponthatárok pedig várhatóan augusztus legvégén 28-31 között húzzák.

Kik adhatják le a jelentkezésüket a pótfelvételin?

A pótfelvételin csak azok vehetnek részt, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be. Vagyis a pótfelvételi nem jó megoldás azok számára, akik a "sima" felvételin az első vagy a második helyen megjelölt szakra nem jutottak be, a harmadik vagy éppen a negyedik helyen megjelölt képzésre viszont nem szeretnének beiratkozni, és inkább újra nekifutnának a felvételinek. Ebben az esetben legközelebb februárban, a keresztféléves felvételi eljárásban jelentkezhettek.

Hány szakot lehet megjelölni a pótfelvételi eljárás során?

A pótfelvételi során mindössze egy szakot jelölhettek meg.

Akár államilag támogatott képzésekre is lehet jelentkezni?

Fontos tudni, hogy a pótfelvételi során az egyetemek általában jóval kevesebb szakot hirdetnek meg, és többnyire azokat is önköltséges formában. Lehet azonban találni állami ösztöndíjas képzéseket is, és olyan szakokat is, amiket az általános felvételi eljárásban még nem is hirdették meg az intézmények, mert azokat később akkreditálták.

Hol lehet jelentkezni?

Kizárólag az E-felvételi rendszerében lehet jelentkezni pótfelvételire. A jelentkezés menete pedig ugyanolyan, mint az általános eljárásnál.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.