Ha nem vesznek fel egyetemre, milyen lehetőségeim vannak?

Pótfelvételi, ingyenes szakmatanulás, munkavállalás, „gap year” - ezt tehetitek, ha mégsem úgy alakult a felvételi, ahogy szeretnétek.

  • Rodler Lili

Pótfelvételi

Ez az első ötlet talán, ami eszetekbe juthat, ha az általános eljárás során nem vesznek fel titeket sehova.

Ha emellett döntötök, akkor a ponthatárhúzás után nyílik majd rá lehetőségetek, hogy jelentkezzetek. Ez persze nemcsak azoknak szól, akik az általános eljárás során nem kerültek be, hanem azoknak is, akik nem jelentkeztek korábban.

Hogy hova is lehet pontosan majd jelentkezni, az július végén augusztus elején fog kiderülni. Egyébként azokat a képzéseket hirdetik meg, ahol nem töltötték be a keretszámokat. Jellemzően ezek önköltséges helyek, de akadnak elvétve állami ösztöndíjas helyek is.

5+1 kérdés és válasz a pótfelvételiről

Szakmatanulás

Ha érettségi után erre jelentkeznétek, akkor először kaptok egy rövid ágazati alapozó képzést a választott szakterületetekhez, melyt követ majd a konkrét gyakorlati képzés, ami majd a szakmai vizsgára való felkészítésben csúcsosodik ki.

Hogy hol és mit lehet tanulni a következő tanévben, azt majd ősszel teszi közzé az Innovatív Képzéstámogató Központ, de valószínűleg nagyon hasonló lesz a felhozatal a 2024/2025-ös szakmafüzetben feltüntetettekhez.

Ráadásul ha szakmatanulás után még mindig szeretnétek egyetemre menni, akkor egyes szakokon még akár pluszpont is járhat a szakmai vizsgátok után.

Szakma érettségi után - mutatjuk az ingyenes képzéseket

Munkavállalás

Ez is egy opció lehet, ha nem szeretnétek azonnal újra felvételizni, vagy szakmát tanulni. Ha jó a nyelvtudásotok és szívesen foglalkoztok gyerekekkel, akkor jelentkezhettek au pair programba, ahol külföldön is tapasztalatot szerezhettek. De akár hazai gyakornoki programokra is pályázhattok, ahova elég az érettségi.

Bármilyen lehetőség később hasznos tapasztalat lehet a munkaerőpiacon is, illetve felmérhetitek, hogy milyen lehetőségeitek vannak.

A munkavállalás mellett sokan döntenek úgy, hogy újraírják az érettségit, így több pontot szerezhetnek a felvételiben. Akár egy szintemelő letétele is pluszpontokat generálhat, de ha egy intenzív nyelvi kurzus után szereztek egy nyelvvizsgát, abból is sokat profitálhattok, ha esetleg elindulnátok 2026-os keresztféléves vagy általános felvételi eljáráson.

Mutatjuk, mit lehet tudni eddig a 2025-ös őszi érettségikről

„Gap year”

Ez gyakorlatilag egy „lyukas évet” jelent, ami arról szól, hogy felfedezitek önmagatokat.

A sikertelen felvételi után felmerülhet a kérdés, hogy vajon tényleg jó utat választottatok-e, jó ötlet volt-e ezeket a szakokat beírni. A gap year-t általában ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásával szokták tölteni, önkénteskedéssel és útkereséssel.

Esetleg érdemes ilyenkor pályaorientációs tanácsadásra is elmenni. Az Oktatási Hivatal vagy karrierirodák is tudnak új irányt találni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.