Főleg a gazdasági képzések keretszámain csökkentettek, de a bölcsésztudományi területen is több mint 500 fővel kevesebbet fogadnak.
Az ELTE sikere töretlen a legnépszerűbb egyetemek versenyében, így idén is az első helyet foglalta el, ráadásul a tavalyi túljelentkezést sikerült ismét túlszárnyalják csaknem 1157 fővel. Ez viszont azt is jelenti, hogy bőven lesz majd szórás a jelentkezők tekintetében. Pláne, ha mindenki államilag támogatott képzésen szeretne részt venni.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
A legtöbb állami ösztöndíjas férőhelyet az ELTÉ-n a gazdasági szakoktól vették el. Míg 2024-ben 2283 volt a keretszám a gazdasági képzésterületen, idén ez kevesebb mint a fele; 1100 fő. De 3021 főről 2489 főre csökkent a bölcsészképzéseken elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek száma is egy év alatt.
Mutatjuk, hogyan változtak az ELTE keretszámai képzésterületenként:
Képzésterület | Állami ösztöndíjas férőhely 2024 | Állami ösztöndíjas férőhely 2025 |
bölcsészettudomány | 3021 fő | 2489 fő |
gazdaságtudományok | 2283 fő | 1100 fő |
informatika | 876 fő | 902 fő |
jogi | 203 fő | 91 fő |
műszaki | 77 fő | 75 fő |
művészet | 11 fő | 9 fő |
művészetközvetítés | 61 fő | 52 fő |
pedagógusképzés | 2060 fő | 2122 fő |
sporttudomány | 325 fő | 335 fő |
társadalomtudomány | 1005 fő | 660 fő |
természettudomány | 900 fő | 927 fő |
Hasonló mértékben a BME gazdasági képzésein is erősen csökkentették a keretszámokat.
Frissítés 07.14.: Az Eduline úgy tudja, hogy az ELTE részére visszaállítják a korábbi keretszámokat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
