Hatalmasat esett az ELTE államilag támogatott helyeinek száma

Főleg a gazdasági képzések keretszámain csökkentettek, de a bölcsésztudományi területen is több mint 500 fővel kevesebbet fogadnak.

  • Rodler Lili

Az ELTE sikere töretlen a legnépszerűbb egyetemek versenyében, így idén is az első helyet foglalta el, ráadásul a tavalyi túljelentkezést sikerült ismét túlszárnyalják csaknem 1157 fővel. Ez viszont azt is jelenti, hogy bőven lesz majd szórás a jelentkezők tekintetében. Pláne, ha mindenki államilag támogatott képzésen szeretne részt venni.

Ugyanis több mint kétezer állami ösztöndíjas férőhelyet vettek el az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

A legtöbb állami ösztöndíjas férőhelyet az ELTÉ-n a gazdasági szakoktól vették el. Míg 2024-ben 2283 volt a keretszám a gazdasági képzésterületen, idén ez kevesebb mint a fele; 1100 fő. De 3021 főről 2489 főre csökkent a bölcsészképzéseken elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek száma is egy év alatt.

Mutatjuk, hogyan változtak az ELTE keretszámai képzésterületenként:

Képzésterület

Állami ösztöndíjas férőhely 2024

Állami ösztöndíjas férőhely 2025

bölcsészettudomány

3021 fő

2489 fő

gazdaságtudományok

2283 fő

1100 fő

informatika

876 fő

902 fő

jogi

203 fő

91 fő

műszaki

77 fő

75 fő

művészet

11 fő

9 fő

művészetközvetítés

61 fő

52 fő

pedagógusképzés

2060 fő

2122 fő

sporttudomány

325 fő

335 fő

társadalomtudomány

1005 fő

660 fő

természettudomány

900 fő

927 fő

 

Hasonló mértékben a BME gazdasági képzésein is erősen csökkentették a keretszámokat.

Frissítés 07.14.: Az Eduline úgy tudja, hogy az ELTE részére visszaállítják a korábbi keretszámokat.

 

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.