Tavaly nem kevés gond volt az E-felvételi pontszámítási rendszerével

Idén vajon másként lesz?

  • Rodler Lili

A tavalyi felvételi során rengetegen jelezték, hogy valamilyen probléma merült fel a Felvi pontszámítási rendszerében. Egyeseknek nem voltak elszámolva az E-felvételi felületén az intézményi pontok, dokumentumok törlődtek, nem vették figyelembe a középiskolai bizonyítványok egy részét vagy egészét. Bár a Felvi.hu és az Oktatási Hivata akkor is, és most is jelezte, hogy az ügyintézési időszak lejárta után egészen a ponthatárhúzás napjáig alakulhatnak a felvételizők pontjai, 2024-ben sokaknak még akkor sem a helyes eredményt írta ki a felület.

Egy nap és lezárul a felsőoktatási felvételi ügyintézési időszaka – itt van minden, amit tudnotok kell

Mivel a pontszámítási rendszert a tavalyi felvételi során alakították át, így valahol borítékolva volt, hogy porszem fog kerülni a gépezetbe. A megújjult rendszerben a felsőoktatási intézményeknek nagyobb szabadságot adtak, és a 100 adható intézményi pontban maguk határozhatták meg, hogy mire adnak a jelentkezőknek pluszpontot.

Rengetegen jelezték számunkra a ponthatárhúzás előtti héten, hogy nem számítja az E-felvételi rendszere helyesen a középiskolai eredményeikből származó pontokat, nem dolgozták fel a feltöltött érettségi tanúsítványt, vagy nem a számukra legjobb konstrukióban számolja a rendszer a pontokat. Akik jelezték az Oktatási Hivatal felé a problémát, akkor azt a választ kapták, hogy az egyetemek még nem számolták el jól az általuk adható pontokat, vagy közölték, hogy legyenek türelemmel. Az utolsó időszakban pedig a megkeresésekre már nem is reagáltak semmit.

A problémák a ponthatárhúzás után sem oldódtak meg egyhamar, ugyanis sokan a félreszámolt pontok miatt nem arra a szakra jutottak be, ahova hivatalosan kellett volna, vagy egyáltalán nem jutottak be sehová. A hibát elismerte az Oktatási Hivatal és augusztus 1-től kezdve 15 napot kaptak az érintettek, hogy jogorvoslattal éljenek.

Felmerül a kérdés, hogy ilyen idén megtörténhet-e?

Mivel a rendszer a tavalyi történések után "bejáratottnak" mondható, így sokkal felkészültebbnek kellene lenniük az ilyen jellegű hibák elhárításával kapcsolatban. De természetesen a félelem valamilyen szinten indokolt.

Jelenleg a legtöbbet felmerülő kérdés az Érettségi2025 Facebook-csoportban az az, hogy miért mutat a rendszer sokaknak még mindig 0 pontot a választott szakok mellett.

Ahogy azt már említettük, hivatalosan a pontok egészen július 23-ig, a ponthatárhúzásig alakulhatnak. A rendszer lassúsága miatt pedig előfordulhat, hogy egyeseknél csak az ügyintézési időszak lejárta után fog bármilyen pontot kijelezni a rendszer. De természetesen ha július 9-e után, huzamosabb ideig 0-án áll a mutató, akkor érdemes felkeresni a Felvi ügyfélszolgálatát. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk:

Nem vagy biztos abban, hogy jól számolják a pontjaidat? Itt érheted el a Felvi ügyfélszolgálatát

Ha esetleg az ügyintézési időszak lejárta után észlelnétek valamilyen furcsa hibát, vagy nem rendeződnek a pontszámítással kapcsolatos problémáitok, akkor írjatok nekünk az [email protected] e-mail címre és foglalkozunk majd a témával.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.