Felsőoktatási felvételi: ennyi pluszpontot ad a nyelvvizsgára a BGE

Maximum 50 pluszpontot szerezhettek a felvételin a nyelvvizsgával, ha a BGE-re készültök.

  • Rodler Lili

A 2025-ös felvételi eljárásban a diákok összesen 500 pontot gyűjthetnek. Ebből legfeljebb 200 pontot a középiskolai eredményeik, további 200 pontot pedig az érettségi teljesítményük alapján szerezhetnek meg. A maradék 100, korábban többletpontot, intézményi pontok formájában adja meg a választott egyetem.

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem esetében minden szakon egységesen adhatóak az intézményi pontok.

A nyelvvizsgáért járó pontok a következőek:

  • B2 komplex államilag elismert nyelvvizsga: 35 pont
  • C1 komplex államilag elismert nyelvvizsga: 50 pont

Az egyetem kiemeli, hogy B2-es nyelvvizsga esetében akkor adják meg az intézményi többletpontot, ha nem a már korábban többletpontot eredményező emelt szintű érettségi keretében szereztétek meg.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Ezzel szemben az ELTE kicsit más szabályokat hozott a nyelvvizsgáért kapható intézményi pontokat illetően:

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu