Megvan, milyen adatokat lophattak el a hackerek az érettségi adatbázisából

Összesen ötszázezer ember adatait lophatták el.

  • Rodler Lili

Június 3-án közölte a Belügyminisztérium, hogy több százezer adatot tulajdonítottak el a magukra „Paprika Csapatként” hivatkozó hacker-csapat. Akkor részletes információkat, hogy milyen jellegű adatokat töltöttek le pontosan, illetve hány emberről lehet szó, nem közöltek.

Az Oktatási Hivatal a napokban egy közleményt adott ki az esettel kapcsolatban, amiből kiderült, hogy

  • nagyságrendileg 500 ezer főt érint az adatlopás (2022-2025. közötti érettségi vizsgaidőszakokban érintett vizsgázókat, vizsgáztatókat és szervezőket)
  • A hackerek lemásolhatták az érettségizők adatai közül az érettségizőre vonatkozó iktatószámot, tanulói azonosítót, családi nevet és utónevet, azonosító okmány típusát, okmány számát, születési családi nevet és utónevet, anyja születési családi és utónevét, születési hely és dátumot, nemet, lakóhely címét, értesítési címet, ideiglenes lakcímen átvevő személy nevét, vezetékes telefonszámot, mobiltelefonszámot, emailcímet.
  • A vizsgadíjfizetésre kötelezett vizsgázókkal kapcsolatban kijuthattak a fizetésre vonatkozó adatok (befizető neve, címe, számlaszáma), érettségi okmány száma, állampolgársága, középiskolai tanulmányok befejezésének intézménye, ideje, érettségiző vizsgajelentkezés adatai, az érettségiző vizsgatárgyi jelentkezéséhez kapcsolódó mentesség és az ahhoz kapcsolódó speciális vizsgakörülmény, az érettségi vizsgabeosztáshoz kapcsolódó intézményi adatok, az érettségiző vizsgán elért eredménye(i): pontszám, érdemjegy, százalék, záradék is.
  • A vizsgáztatók adatai közül kijuthattak a munkahely adatai, családi név és utónév, a vizsgáztatói igazolvány száma, annak érvényessége, lakóhely címe, levelezési címe, telefonszám és mobiltelefonszám, emailcím, anyja neve, születési dátum, vállalt vizsgáztatói szerepei.
  • A felhasználói adatok közül a felhasználó intézménye, teljes neve, azonosítója, a felhasználó jelszava (hash), e-mail-címe, munkahelyi telefonszáma, mobiltelefonszáma, beosztása az intézményénél és a felhasználó típusa (intézményi admin vagy user).
  • Az intézményi adatok közül az intézményi publikus elérhetőségi adatok és az intézményi vizsgabeosztáshoz kapcsolódó helyszín- és teremadatok.

Az OH azt is közölte, hogy egyelőre arról nincs pontos információjuk, hogy a támadók nyilvánosságra hozták volna az adatokat, de az sem teljesen biztos, hogy a fent felsorolt adatok mindegyike, vagy csak egy része jutott el a támadókhoz.

Kiemelték, hogy a kétszintű érettségi vizsgák szervezéséhez szükséges informatikai háttér védelmében megtették a szükséges intézkedéseket és hozzátették, hogy a történtek nem fogják befolyásolni a középszintű szóbelik lefolytatását.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.