Így pontozzák a középszintű szóbeli érettségi vizsgákat

Június 16-án kezdődnek a középszintű szóbeli érettségi vizsgák. Mutatjuk, hány pontot szerezhetnek a vizsgázók a fő tárgyakból.

  • Székács Linda

Június 16-tól július 2-ig felelnek szóban a középszinten érettségiző diákok - ezt követően számukra véget ér az érettségi időszak, megkapják a bizonyítványukat is hátradőlhetnek. Ehhez azonban az kell, hogy az írásbelik után a vizsga ezen részét is sikeresen teljesítsék. Összeszedtük, hogy összesen hány pontot érnek a szóbeli érettségik középszinten a fő tárgyakból.

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalomból a szóbeli érettségi középszinten 15 perces. A vizsgázóknak irodalomból és nyelvtanból is 1-1 tételt kell húzni. A felelet mindkét szinten maximum 50 pontot ér;

  • 25 pont az irodalom,
  • 15 pont a nyelvtan tétel kifejtése,
  • 10 pont pedig a szóbeli felelet nyelvi minősége.

Matematika

Középszinten csak azoknak kell matematikából vizsgázni, akik a szóbelin legalább 12 százalékot elértek, de a ketteshez szükséges 25 százalékot sajnos nem. Ebben az esetben a szóbeli vizsga 15 perces és összesen 50 pontot érhet. Ezen a vizsgázóknak az alábbi három dolgot kell teljesíteni:

  • Definíció, illetve tétel kimondása
  • Definíció közvetlen alkalmazása
  • Feladatmegoldás

A pontozás az alábbi szempontok szerint oszlik el;

  • Az elméleti kérdések összesen: 15 pont
  • A három feladat összesen: 30 pont
  • Önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása, illetve a matematikai kommunikációs képesség: 5 pont

Történelem

Történelemből középszinten 15 perces a szóbeli vizsga. Mindkét szinten egy tételt kell kifejteni, amiért maximum 50 pont jár.

Élő idegen nyelvek

A szóbeli vizsga minden idegen nyelvi érettségin ugyanúgy épül fel.

A középszinten vizsgázó diákoknak a beszédkészség felmérése 15 perc és maximum 33 pontot lehet szerezni. Ehhez az alábbi három feladattípust kell teljesíteni;

  • társalgás,
  • egy téma önálló kifejtése verbális vagy vizuális segédanyagok alapján,
  • szerepjáték.

 

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.