Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a diákoknak, akik önköltséges képzésre jutnak be ezekre a szakokra.
Várhatóan július 23-án hirdetik ki az idei felsőoktatási felvételi ponthatárait, amin amellett, hogy kit hova vesznek fel az is kiderül, hogy állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses képzésre - amennyiben persze ezt a finanszírozási formát is megjelölte.
Márpedig ha valakinek nem sikerül állami ösztöndíjas helyet szereznie - amiből mellesleg idén jóval kevesebb van, mint a korábbi években - annak félévente súlyos összegeket kell befizetnie az egyetem részére. A tandíjak összege a legtöbb egyetem esetében félévente 350-400 ezer forint között mozog, vannak ugyanakkor szakok, amik ennél jóval drágábbak, és olyanok is, amikből állami ösztöndíjas férőhelyet nem is hirdetnek az egyetemek.
Mutatjuk, melyik a 2025-ös felvételi három legdrágább képzése:
1. Repülőmérnök
Mindegy, melyik magyar felsőoktatási intézményről van szó, a repülőmérnök szak minden egyetem esetében csak önköltséges formában indul, a tandíj összege pedig egy kisebb vidéki panel árát is eléri. A BME-n a 7 féléves képzés díja összesen 29 millió, a Milton Friedman Egyetemen 30 millió 100 ezer forint, a Nyíregyházi Egyetemen pedig a szintén 4 féléves alapképzés magyarul félévente 4,4 millió forint, tehát összesen 30 millió 800 ezer forint, angolul pedig félévente 4,8 millió forint, összesen 33 millió 600 ezer.
2. Általános orvos
12 féléven keresztül 1 350 000 forintot kell fizetnie azoknak a hallgatóknak, akik valamelyik magyar egyetem fizetős általános orvostudományi képzésére kerülnek be. A repülőmérnök után tehát ez a második legdrágább egyetemi képzés. Azok a hallgatók, akik csúszás nélkül, 12 félév alatt sikeresen elvégzik az egyetemet, összesen 16 millió 200 ezret fizetnek ki.
3. Állatorvos
Nem sokkal marad le az általános orvos képzésről az állatorvos sem. Ezt Magyarországon egyetlen felsőoktatási intézményben, az Állatorvostudományi Egyetemen lehet tanulni. A képzés 11 féléves és félévente 1 450 000 forintba kerül. Csúszás nélkül tehát ennek a diplomának a költsége 15 millió 950 ezer forint.
+1
De színésznek tanulni is óriási költség, ha valaki azt ösztöndíj nélkül teszi. A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 10 féléves színművész képzése félévente 950 ezer forint.
Van rá megoldás
Több tízmillió forintot nem sokan tudnak gond nélkül kirántani a zsebükből még akkor sem, ha "csak" félévente kell kifizetni. Ha azonban mindenképp szeretnétek egyetemre menni akkor is, ha nem kerültök be állami ösztöndíjas finanszírozási formára, erre megoldás lehet a Diákhitel, amit csak a tanulmányaitok után kell elkezdenetek visszafizetni. Erről ebben a cikkünkben olvashattok.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
