Ennyi pontot szerezhettek a főbb tárgyakból a szóbeli érettségin

Közeleg az érettségi szóbeli időszaka, fontos tudni, hogyan alakul a pontozás a különböző tantárgyaknál – mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

Hamarosan kezdetét veszi az érettségik második szakasza: június 3. és 22. között zajlanak az emelt szintű, míg június 16. és július 2. között a középszintű szóbeli vizsgák. A vizsgázók minden tárgyból középszinten 15, emelt szinten 20 percet kapnak a feleletre. Nézzük, hogyan oszlanak a pontszámok tantárgyanként:

Magyar nyelv és irodalom

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Matematika

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 35 pont

Szóbelire csak azoknak kell menniük, akik az írásbelin legalább 12%, de kevesebb mint 25 pontot értek el.

Ezekből a vizsgatárgyakból mindössze egyetlen diák érettségizik idén

Történelem

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Élő idegen nyelv

  • Középszint: 33 pont
  • Emelt szint: 30 pont

    Biológia

    • Középszint: 50 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Fizika

    • Középszint: 60 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Földrajz

    • Középszint: 60 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Kémia

    • Középszint: 50 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Mi kell a sikeres vizsgához?

    A szóbeli vizsga sikeres teljesítéséhez legalább a maximális pontszám 12%-át el kell érni. Amennyiben ez nem sikerül, az érettségi elnök egy alkalommal póttételt húzathat veletek. Az arra adott válasz pontszáma azonban csak felezve (és felfelé kerekítve) kerül beszámításra.

    Fontos: önmagában a szóbelin elért 12% feletti eredmény sem garantálja a sikeres vizsgát. A végső osztályzat az írásbeli és szóbeli vizsga összesített pontszáma alapján kerül kiszámításra – az elégségeshez legalább 25%-os összeredmény szükséges.

     

    Hozzászólások

    „Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

    Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

    Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

    Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

    „Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

    A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

    Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

    A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.