Ennyi pontot szerezhettek a főbb tárgyakból a szóbeli érettségin

Közeleg az érettségi szóbeli időszaka, fontos tudni, hogyan alakul a pontozás a különböző tantárgyaknál – mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

Hamarosan kezdetét veszi az érettségik második szakasza: június 3. és 22. között zajlanak az emelt szintű, míg június 16. és július 2. között a középszintű szóbeli vizsgák. A vizsgázók minden tárgyból középszinten 15, emelt szinten 20 percet kapnak a feleletre. Nézzük, hogyan oszlanak a pontszámok tantárgyanként:

Magyar nyelv és irodalom

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Matematika

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 35 pont

Szóbelire csak azoknak kell menniük, akik az írásbelin legalább 12%, de kevesebb mint 25 pontot értek el.

Ezekből a vizsgatárgyakból mindössze egyetlen diák érettségizik idén

Történelem

  • Középszint: 50 pont
  • Emelt szint: 50 pont

Élő idegen nyelv

  • Középszint: 33 pont
  • Emelt szint: 30 pont

    Biológia

    • Középszint: 50 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Fizika

    • Középszint: 60 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Földrajz

    • Középszint: 60 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Kémia

    • Középszint: 50 pont
    • Emelt szint: 50 pont

    Mi kell a sikeres vizsgához?

    A szóbeli vizsga sikeres teljesítéséhez legalább a maximális pontszám 12%-át el kell érni. Amennyiben ez nem sikerül, az érettségi elnök egy alkalommal póttételt húzathat veletek. Az arra adott válasz pontszáma azonban csak felezve (és felfelé kerekítve) kerül beszámításra.

    Fontos: önmagában a szóbelin elért 12% feletti eredmény sem garantálja a sikeres vizsgát. A végső osztályzat az írásbeli és szóbeli vizsga összesített pontszáma alapján kerül kiszámításra – az elégségeshez legalább 25%-os összeredmény szükséges.

     

    Hozzászólások

    Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

    Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.