Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Javában folyik az E-felvételi rendszerében az ügyintézési időszak. Július 9-ig többek között arra is lehetőségetek van, hogy a választott szakok között sorrendet módosítsatok. Viszont érdemes alaposan átgondolnotok előtte, mivel erre csak egyszer van lehetőségetek. Mutatjuk mikor lehet indokolt a sorrendmódosítás.
Az ügyintézési időszakban nem csak a sorrendmódosításról dönthettek, hanem pótolhatjátok a hiányzó dokumentumokat is, amikről nemrég az érintettek felszólítást is kaptak. Ha idén érettségiztetek, azok ne essetek kétségbe, ha ilyennel találkoztak, nem fogtok kicsúszni az időből. Az érettségi eredményeket ugyanis központilag fogja a rendszer beemelni és a pontokat számítani.
Ilyen többletpontokat szerezhettek júliusig az egyetemi felvételin
Ha esetleg sorrendmódosításban gondolkodtok, akkor ezeket a Felvi.hu szerint érdemes észben tartanotok:
Mikor érdemes módosítani a sorrenden?
Akkor a legégetőbb a sorrendmódosítás, ha elsőre nem azt a sorrendet adtátok meg a szakok között, ahogyan a leginkább szeretnétek bejutni. Természetesen, ha menet közben gondoltátok meg magatokat, akkor ugyanígy hatványozottan érdemes változtatni.
Akkor is érdemes változtatni a sorrenden, ha esetleg egy adott szakból esetleg az önköltséges opciót helyeztétek előrébb, de ugyanúgy jelentkeztetek az államilag finanszírozott formájú képzésre is. Ugyanis minden jelentkező a listájában szereplő első olyan helyre nyerhet csak felvételt, ahol felvételi összpontszáma eléri a meghatározott ponthatárt.
Itt a feketelista, ezek a diplomák lehet, hogy semmit sem érnek
Mikor nincs értelme sorrendet módosítani?
A Felvi három ilyen esetet említ meg:
Ha nem sikerül az alkalmassági vizsgátok
Ilyenkor automatikusan nem nyertek felvételt arra a szakra, ahol szükség volt rá, így nincs értelme módosítani a sorrenden. Nem veszik figyelembe ezt a helyet a ponthatárok megállapításánál, olyan mintha nem is szerepelne a listátokon.
Az érettségin elért eredményetek tükrében
Ezzel óvatosan kell bánni, főleg, ha az előző évben húzott ponthatárhoz méritek az elért eredményeteket. A ponthatárok alakulását rengeteg tényező alakítja, többek között
Tehát ha úgy is gondoljátok, hogy az álomszakra a szerzett pontjaitokkal semmi esélyetek bekerülni, akkor is érdemes az első helyen tartani, és nem változtatni a sorrenden. Hiszen bármi előfordulhat.
Ha valahová nem szeretnétek bekerülni
Ilyenkor nem a sorrendmódosítás a kulcs, hanem inkább a jelentkezésetek visszavonása az adott képzésről. Ezt is július 9-ig tehetitek meg.
Ha a visszavonás mellett döntötök, az nem tartozik bele a sorrendmódosításba. Ha visszavonjátok valahonnan a jelentkezéseteket, de a fennmaradó képzések között még változtatnátok a sorrenden, akkor azt is megtehetitek.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.