180 percnyi megpróbáltatáson vannak túl a vizsgázók: véget ért az érettségi szezon egyik legrettegettebb napja, a matekérettségi, ráadásul kellemesebben, mint várták a diákok. A vizsgáról érettségizőkkel beszélgettünk.
Korrekt, könnyű, a vártnál egyszerűbb - így jellemezték a vizsgázó diákok, Botond, Lara és Kiara az idei középszintű matekérettségit.
A középszinten vizsgázó diákoknak a matekérettségi I. részében 12 feladatot kellett megoldaniuk 45 perc alatt. Ebben idén kaptak többek között
Lara szerint ebben a példák többségét a függvénytáblázatból meg lehetett oldani, és a Berettyóújfaluban érettségiző Kiara is úgy látja, nagyon könnyű volt a vizsga I. része. Problémásnak egyedül a 9-es feladatot tartották, amiben egy szabályos hatszög vektorait kellett megadni.
Azt sem tudtam, mit kell csinálni
- jellemezte a problémás példát Kiara, aki egyébként 4-es tanuló matematikából.
De az Eduline által megkérdezett diákok a vizsga II. részét sem találták túl nehéznek. Ebben a tanulóknak a II. A részben három darab, egyenként 9-14 pontos feladatot kellett megoldaniuk, amik több részkérdésből álltak. A II. B rész pedig három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmazott, amikből ugyanakkor csak kettőt kellett megoldaniuk a diákoknak.
"Szerintem a vizsga első része nehezebb volt ennél, abban több kellemetlen témakör volt" - nyilatkozta Botond.
Abban Botond és Lara is egyetértett, hogy a matekérettségi legnehezebb példa a II. B részben található 17-es feladat volt, amiben egy csokival bevont túró rúdról kaptak szöveges feladatot, ami többek között valószínűségszámítást is kért a vizsgázóktól.
Megláttam az ábrát és úgy döntöttem, ezt inkább nem akarom megoldani
- jegyezte meg viccesen Botond, míg Lara szerint a valószínűségszámítás "felesleges" így ő is ezt a példát hagyta ki.
Ellenben Kiara inkább a 18-as feladatot "skippelte", amiben többek között
Azzal kapcsoltban, hogy a tavalyi érettségiben habos isler volt, az ideiben pedig túró rudi, Lara azt mondta; ő arra számított, hogy dubai csoki lesz, mert hát "akkora hype volt körülötte."
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
