Így pontozzák az idei töriérettségi írásbeli részét

Május 7-én írják az érettségizők a történelem írásbelit közép és emelt szinten egyaránt. Mutatjuk, mit érdemes tudnotok a pontozásról.

Történelemből maximum 100 pontot gyűjthettetek az írásbeli érettségin, ráadásul a pontozás közép- és emelt szinten is ugyanúgy zajlik:

  • 50 pontot kaphattatok a rövid feladatokból álló első,
  • majd szintén 50 pontot az esszéfeladatokból álló második részre.

A szöveges (kifejtendő) feladatok értékelési kritériumai a következőek:

  • feladatmegértés
  • tájékozódás térben és időben
  • kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása
  • ismeretszerzés, források használata
  • történelmi gondolkodás és történelmi ismeretek

Ha a feladatmegértésre 0 pontot kaptok, akkor a feladat a további szempontok szerint nem értékelhető, így az összpontszám is 0 pont lesz.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-es érettségiről

A helyesírási hibákért járhat pontlevonás a töriérettségin?

A feladatok a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott témákra és képességekre épülnek. Minden feladat valamilyen forrás feldolgozását és értelmezését kéri a vizsgázótól. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor összesen 12 feladatból áll.

Az ókor (1. témakör) és a jelenkor (7. témakör) témáiból 1-1, míg a többi témakörből (2–6.) 2-2 feladat szerepel. A feladatok legalább fele – a forráselemző feladat mindenképp – a magyar történelemhez kapcsolódik. Egy feladaton belül több kisebb részfeladat is lehet.

A történelemérettségi témaköreti ide kattintva tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.