Május 7-én írják az érettségizők a történelem írásbelit közép és emelt szinten egyaránt. Mutatjuk, mit érdemes tudnotok a pontozásról.
Történelemből maximum 100 pontot gyűjthettetek az írásbeli érettségin, ráadásul a pontozás közép- és emelt szinten is ugyanúgy zajlik:
A szöveges (kifejtendő) feladatok értékelési kritériumai a következőek:
Ha a feladatmegértésre 0 pontot kaptok, akkor a feladat a további szempontok szerint nem értékelhető, így az összpontszám is 0 pont lesz.
A helyesírási hibákért járhat pontlevonás a töriérettségin?
A feladatok a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott témákra és képességekre épülnek. Minden feladat valamilyen forrás feldolgozását és értelmezését kéri a vizsgázótól. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor összesen 12 feladatból áll.
Az ókor (1. témakör) és a jelenkor (7. témakör) témáiból 1-1, míg a többi témakörből (2–6.) 2-2 feladat szerepel. A feladatok legalább fele – a forráselemző feladat mindenképp – a magyar történelemhez kapcsolódik. Egy feladaton belül több kisebb részfeladat is lehet.
A történelemérettségi témaköreti ide kattintva tudjátok megnézni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
