Így pontozzák az idei töriérettségi írásbeli részét

Május 7-én írják az érettségizők a történelem írásbelit közép és emelt szinten egyaránt. Mutatjuk, mit érdemes tudnotok a pontozásról.

Történelemből maximum 100 pontot gyűjthettetek az írásbeli érettségin, ráadásul a pontozás közép- és emelt szinten is ugyanúgy zajlik:

  • 50 pontot kaphattatok a rövid feladatokból álló első,
  • majd szintén 50 pontot az esszéfeladatokból álló második részre.

A szöveges (kifejtendő) feladatok értékelési kritériumai a következőek:

  • feladatmegértés
  • tájékozódás térben és időben
  • kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása
  • ismeretszerzés, források használata
  • történelmi gondolkodás és történelmi ismeretek

Ha a feladatmegértésre 0 pontot kaptok, akkor a feladat a további szempontok szerint nem értékelhető, így az összpontszám is 0 pont lesz.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-es érettségiről

A helyesírási hibákért járhat pontlevonás a töriérettségin?

A feladatok a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott témákra és képességekre épülnek. Minden feladat valamilyen forrás feldolgozását és értelmezését kéri a vizsgázótól. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor összesen 12 feladatból áll.

Az ókor (1. témakör) és a jelenkor (7. témakör) témáiból 1-1, míg a többi témakörből (2–6.) 2-2 feladat szerepel. A feladatok legalább fele – a forráselemző feladat mindenképp – a magyar történelemhez kapcsolódik. Egy feladaton belül több kisebb részfeladat is lehet.

A történelemérettségi témaköreti ide kattintva tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.