Így pontozzák idén a középszintű matekérettségit

Összegyűjtöttük, hogy milyen pontozási szabályok érvényesek középszinten a matematika érettségire 2025-ben.

A matekérettségi 100 pontos középszintén, amiből az első rész 30 pontot ér, ez jellemzően rövidebb, egyszerűbb feladatokból áll.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-es érettségiről

A második részben már nehezebb, összetettebb feladatokat kell megoldanotok, amivel 70 pontot szerezhettek.

Fontos, hogy matekból csak akkor mehettek szóbelizni, ha a 100 pontból legalább 12 pontot írtatok, de nem értétek el a 25 pontot.

Ebben az esetben szóban tudtok javítani, ahol az 50 pontból:

  • 15 pont jár az elméleti kérdésekre,
  • 30 pont a három számolós feladatra
  • 5 pont pedig arra, hogy mennyire tudtok "matekosan" kommunikálni.

És hogy mi kell a ketteshez? Egyrészt az, hogy összesen az írásbelin és a szóbelin együttvéve legalább 25%-ot teljesítsetek. Másrészt fontos, hogy minden egyes vizsgarészen el kell érnetek legalább 12%-ot – ha valamelyikből ez nem jön össze, akkor sajnos hiába ment jól a többi, az egész vizsgára elégtelent kaptok.

A középszintű érettségi százalékos eredményei:

Az érettségin elért százalékAz arra adható jegy
80-100%jeles (5)
60-79%jó (4)
40-59%közepes (3)
25-39%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.