Egyes szakokon a bejutáshoz elengedhetetlen az alkalmassági vizsga. Mutatjuk, hogy mire kell készülni ezzel kapcsolatban.
Kinek kell alkalmassági vizsgát tenni?
A Felvin, az intézményi meghirdetések résznél, valamint az egyetemek saját oldalain találjátok, hogy az általatok kiválasztott szakhoz kell-e felvételi vagy alkalmassági vizsga.
Nagy általánosságban a pedagógusképzésekre való bejutáshoz kérhetnek ilyet:
de szükség lehet rá bizonyos egészségügyi és államtudományi szakokon is, és minden olyan képzésen, ahol a felvételi tájékoztatóban ezt előírják. A nem magyar állampolgároknak ráadásul magyar nyelvi alkalmassági vizsgán is részt kell venniük.
Mikor kezdődnek?
Az időpontok egyetemenként változnak. Többnyire májusban és júniusban tartják a vizsgákat.
Az időpontról és a helyszínről értesítést kaptok, amelyet az adott felsőoktatási intézmény fog kiküldeni. Abban az esetben, ha az első vizsga előtt egy héttel még nem kaptatok ehhez kapcsolódó levelet, akkor mindenképp vegyétek fel a választott intézményetekkel a kapcsolatot.
Ilyenkor lesznek a pedagógusképzésekre való bejutáshoz szükséges alkalmassági vizsgák a nagyobb egyetemeken:
Díjköteles?
Az adott egyetemtől függ. Van olyan egyetem, ahol ingyenes az alkalmassági vizsga, de a legtöbb egyetem egy minimális, 4000 forintos vizsgadíjat számol fel, amit előzetesen kell az egyetemnek elutalni.
Hogyan értékelik a vizsgát?
A többi vizsgától eltérően, itt nem kaptok pontokat a vizsga végeztével. Vagy egy „megfelelt” vagy pedig egy „nem felelt meg” értékeléssel zárhatjátok. Aki nem jelenik meg vagy „nem felelt meg” eredményt kap, az nem kerülhet be a kiválasztott szakra (akkor sem, ha egyébként elegendő pontja lenne hozzá).
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
