Mikor lesznek az alkalmassági vizsgák az egyetemeken?

Egyes szakokon a bejutáshoz elengedhetetlen az alkalmassági vizsga. Mutatjuk, hogy mire kell készülni ezzel kapcsolatban.

  • Rodler Lili

Kinek kell alkalmassági vizsgát tenni?

A Felvin, az intézményi meghirdetések résznél, valamint az egyetemek saját oldalain találjátok, hogy az általatok kiválasztott szakhoz kell-e felvételi vagy alkalmassági vizsga.

Nagy általánosságban a pedagógusképzésekre való bejutáshoz kérhetnek ilyet:

  • a csecsemő- és kisgyermeknevelő,
  • tanító,
  • óvodapedagógus,
  • konduktor, és
  • nemzetiségi tanító és nemzetiségi óvodapedagógus,

de szükség lehet rá bizonyos egészségügyi és államtudományi szakokon is, és minden olyan képzésen, ahol a felvételi tájékoztatóban ezt előírják. A nem magyar állampolgároknak ráadásul magyar nyelvi alkalmassági vizsgán is részt kell venniük.

Nem elég a jól sikerült érettségi - ilyen pontokkal lehetett bejutni tavaly a felvételi legnépszerűbb képzésére

Mikor kezdődnek?

Az időpontok egyetemenként változnak. Többnyire májusban és júniusban tartják a vizsgákat.

Az időpontról és a helyszínről értesítést kaptok, amelyet az adott felsőoktatási intézmény fog kiküldeni. Abban az esetben, ha az első vizsga előtt egy héttel még nem kaptatok ehhez kapcsolódó levelet, akkor mindenképp vegyétek fel a választott intézményetekkel a kapcsolatot.

Ilyenkor lesznek a pedagógusképzésekre való bejutáshoz szükséges alkalmassági vizsgák a nagyobb egyetemeken:

Díjköteles?

Az adott egyetemtől függ. Van olyan egyetem, ahol ingyenes az alkalmassági vizsga, de a legtöbb egyetem egy minimális, 4000 forintos vizsgadíjat számol fel, amit előzetesen kell az egyetemnek elutalni.

Hogyan értékelik a vizsgát?

A többi vizsgától eltérően, itt nem kaptok pontokat a vizsga végeztével. Vagy egy „megfelelt” vagy pedig egy „nem felelt meg” értékeléssel zárhatjátok. Aki nem jelenik meg vagy „nem felelt meg” eredményt kap, az nem kerülhet be a kiválasztott szakra (akkor sem, ha egyébként elegendő pontja lenne hozzá).

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.