Kinek kell alkalmassági vizsgát tenni?
A Felvin, az intézményi meghirdetések résznél, valamint az egyetemek saját oldalain találjátok, hogy az általatok kiválasztott szakhoz kell-e felvételi vagy alkalmassági vizsga.
Nagy általánosságban a pedagógusképzésekre való bejutáshoz kérhetnek ilyet:
- a csecsemő- és kisgyermeknevelő,
- tanító,
- óvodapedagógus,
- konduktor, és
- nemzetiségi tanító és nemzetiségi óvodapedagógus,
de szükség lehet rá bizonyos egészségügyi és államtudományi szakokon is, és minden olyan képzésen, ahol a felvételi tájékoztatóban ezt előírják. A nem magyar állampolgároknak ráadásul magyar nyelvi alkalmassági vizsgán is részt kell venniük.
Nem elég a jól sikerült érettségi - ilyen pontokkal lehetett bejutni tavaly a felvételi legnépszerűbb képzésére
Mikor kezdődnek?
Az időpontok egyetemenként változnak. Többnyire májusban és júniusban tartják a vizsgákat.
Az időpontról és a helyszínről értesítést kaptok, amelyet az adott felsőoktatási intézmény fog kiküldeni. Abban az esetben, ha az első vizsga előtt egy héttel még nem kaptatok ehhez kapcsolódó levelet, akkor mindenképp vegyétek fel a választott intézményetekkel a kapcsolatot.
Ilyenkor lesznek a pedagógusképzésekre való bejutáshoz szükséges alkalmassági vizsgák a nagyobb egyetemeken:
Díjköteles?
Az adott egyetemtől függ. Van olyan egyetem, ahol ingyenes az alkalmassági vizsga, de a legtöbb egyetem egy minimális, 4000 forintos vizsgadíjat számol fel, amit előzetesen kell az egyetemnek elutalni.
Hogyan értékelik a vizsgát?
A többi vizsgától eltérően, itt nem kaptok pontokat a vizsga végeztével. Vagy egy „megfelelt” vagy pedig egy „nem felelt meg” értékeléssel zárhatjátok. Aki nem jelenik meg vagy „nem felelt meg” eredményt kap, az nem kerülhet be a kiválasztott szakra (akkor sem, ha egyébként elegendő pontja lenne hozzá).
| A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről |
|
