Egyes szakokon a bejutáshoz elengedhetetlen az alkalmassági vizsga. Mutatjuk, hogy mire kell készülni ezzel kapcsolatban.
Kinek kell alkalmassági vizsgát tenni?
A Felvin, az intézményi meghirdetések résznél, valamint az egyetemek saját oldalain találjátok, hogy az általatok kiválasztott szakhoz kell-e felvételi vagy alkalmassági vizsga.
Nagy általánosságban a pedagógusképzésekre való bejutáshoz kérhetnek ilyet:
de szükség lehet rá bizonyos egészségügyi és államtudományi szakokon is, és minden olyan képzésen, ahol a felvételi tájékoztatóban ezt előírják. A nem magyar állampolgároknak ráadásul magyar nyelvi alkalmassági vizsgán is részt kell venniük.
Mikor kezdődnek?
Az időpontok egyetemenként változnak. Többnyire májusban és júniusban tartják a vizsgákat.
Az időpontról és a helyszínről értesítést kaptok, amelyet az adott felsőoktatási intézmény fog kiküldeni. Abban az esetben, ha az első vizsga előtt egy héttel még nem kaptatok ehhez kapcsolódó levelet, akkor mindenképp vegyétek fel a választott intézményetekkel a kapcsolatot.
Ilyenkor lesznek a pedagógusképzésekre való bejutáshoz szükséges alkalmassági vizsgák a nagyobb egyetemeken:
Díjköteles?
Az adott egyetemtől függ. Van olyan egyetem, ahol ingyenes az alkalmassági vizsga, de a legtöbb egyetem egy minimális, 4000 forintos vizsgadíjat számol fel, amit előzetesen kell az egyetemnek elutalni.
Hogyan értékelik a vizsgát?
A többi vizsgától eltérően, itt nem kaptok pontokat a vizsga végeztével. Vagy egy „megfelelt” vagy pedig egy „nem felelt meg” értékeléssel zárhatjátok. Aki nem jelenik meg vagy „nem felelt meg” eredményt kap, az nem kerülhet be a kiválasztott szakra (akkor sem, ha egyébként elegendő pontja lenne hozzá).
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
