Mikor lehet póttételt húzni az érettségin?

Akár közép- vagy emelt szinten érettségiztek, a szóbelik során sajnos előfordulhat, hogy olyan tételt húztok, amiből nem tudtok még csak kettesre sem lefelelni. Ebben az esetben jöhet szóba a póttétel.

Az érettségi vizsgaszabályzata lehetőséget biztosít arra, hogy új tételt húzzatok, ha nagyon rosszul sikerül a felelet. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ez akkor történhet meg, ha a szóbeli válaszra adott pontszám nem éri el az adott feladatra adható pontok 12 százalékát. Ilyen esetben a vizsgaelnök egyszeri alkalommal engedélyezheti a póttétel húzását.

Póttétel húzása után hármasnál már nem kaphattok jobb jegyet

A póttételre adott felelet már beleszámít az érdemjegybe, azonban a megszerzett pontokat megfelezik, majd felfelé kerekítik. Ez a módosított pontszám kerül beszámításra, és ebből számítják ki a szóbeli rész százalékos eredményét, illetve végül az osztályzatot is.

Mi a különbség a javító és a pótló érettségi vizsga között?

Fontos tudni: ha a vizsgázó úgy dönt, nem él a póttétel lehetőségével, akkor ezt hivatalosan rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

Nem elég a 12 százalék, összesen 25 kell az elégségeshez

Sokan azt gondolják, hogy ha a szóbeli vizsgarész eredménye meghaladja a 12 százalékot, akkor már biztosított a sikeres vizsga – ez azonban nem igaz. Az elégséges érettségihez az írásbeli és a szóbeli vizsga összesített eredményének kell elérnie legalább a 25 százalékot.

Szóbeli lehetőség bizonyos tárgyaknál

Matematika és digitális kultúra esetén külön szabály vonatkozik a szóbelire. Ha a középszintű érettségin:

  • matematikából az írásbeli,
  • digitális kultúrából pedig a gyakorlati rész

elérte ugyan a 12 százalékot, de nem haladta meg a 25 százalékot, akkor lehetőség van szóbelit tenni, hogy javítsatok az összpontszámon.

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.