Egyes szakokon a bejutáshoz elengedhetetlen az alkalmassági vizsga. Mutatjuk, hogy mire kell készülni ezzel kapcsolatban.
Kinek kell alkalmassági vizsgát tenni?
A Felvin, az intézményi meghirdetések résznél, valamint az egyetemek saját oldalain találjátok, hogy az általatok kiválasztott szakhoz kell-e felvételi vagy alkalmassági vizsga.
Nagy általánosságban a pedagógusképzésekre való bejutáshoz kérhetnek ilyet:
de szükség lehet rá bizonyos egészségügyi és államtudományi szakokon is, és minden olyan képzésen, ahol a felvételi tájékoztatóban ezt előírják. A nem magyar állampolgároknak ráadásul magyar nyelvi alkalmassági vizsgán is részt kell venniük.
Mikor kezdődnek?
Az időpontok egyetemenként változnak. Többnyire májusban és júniusban tartják a vizsgákat.
Az időpontról és a helyszínről értesítést kaptok, amelyet az adott felsőoktatási intézmény fog kiküldeni. Abban az esetben, ha az első vizsga előtt egy héttel még nem kaptatok ehhez kapcsolódó levelet, akkor mindenképp vegyétek fel a választott intézményetekkel a kapcsolatot.
Ilyenkor lesznek a pedagógusképzésekre való bejutáshoz szükséges alkalmassági vizsgák a nagyobb egyetemeken:
Díjköteles?
Az adott egyetemtől függ. Van olyan egyetem, ahol ingyenes az alkalmassági vizsga, de a legtöbb egyetem egy minimális, 4000 forintos vizsgadíjat számol fel, amit előzetesen kell az egyetemnek elutalni.
Hogyan értékelik a vizsgát?
A többi vizsgától eltérően, itt nem kaptok pontokat a vizsga végeztével. Vagy egy „megfelelt” vagy pedig egy „nem felelt meg” értékeléssel zárhatjátok. Aki nem jelenik meg vagy „nem felelt meg” eredményt kap, az nem kerülhet be a kiválasztott szakra (akkor sem, ha egyébként elegendő pontja lenne hozzá).
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
