Érettségi 2025: milyen eredményt kell elérnem, hogy a nyelvi érettségim nyelvvizsgának számítson?

Csak akkor kaphattok nyelvvizsga-bizonyítványt, ha emelt szintű nyelvi érettségit tesztek.

  • Rodler Lili

Az egyik nagy előnye annak, ha valamelyik idegen nyelvből érettségiztek az az, hogy egy bizonyos százalék felett az érettségi bizonyítványotokba egy olyan bejegyzés is bekerül, hogy a nyelvi érettségitek nyelvvizsga-bizonyítványnak is megfelel. Fontos megjegyezni, hogy ez sajnos csak az emelt szintű érettségik esetében érvényes. Középszinten nem jár érte nyelvvizsga-bizonyítvány.

Az Oktatási Hivatal oldalán feltüntették, hogy amennyiben idegennyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesztek, és sikeresen teljesítitek az írásbeli és a szóbeli vizsgát is, akkor

  • ha legalább 60%-ot értek el, az B2 (középfokú) komplex nyelvvizsgának felel meg.
  • Ha pedig 40-59% közötti eredményt értek el, akkor a bizonyítványotokban jelzik, hogy a letett érettségitek B1 (középfokú) komplex nyelvvizsgának felel meg.

Ez azért is hasznos mivel sok esetben, például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen egy nyelvvizsga sok pontot ér a felvételin. Ugyanakkor ez fordítva is igaz, így érdemes utána nézni, hogy az adott szakon, ahova jelentkeztek, milyen intézményi pontok kaphatók.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.